146. Társadalombiztosítási Levelek / 2009. március 10.
TARTALOM

2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.

Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?

Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?

Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?

Valóban megszüntetik-e a rokkantnyugdíját annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, és az idén viszonylag magas jövedelme lesz? Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak a nyugdíjbiztosítóhoz?

A tavalyi vagy az idei évtől kedvezőbb-e a nyugdíj összege? Hogyan döntheti el egy nyugdíjjogosult személy, hogy mikortól érdemesebb igénybe vennie az ellátást?

Kérheti-e idén is a nyugdíja emelését az a személy, aki az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet is folytat? Megkaphatja-e az emelést visszamenőlegesen is a munkavállaló, ha már korábban is jogosult volt rá, de nem igényelte?

Van-e felmondási ideje a nyugdíjas munkavállalónak, és ha igen, jár-e fizetés, illetve végkielégítés erre az időszakra?

Milyen indokkal lehet a következő évre átvinni a szabadságot? Hogyan kell igazolni, hogy miért nem került kiadásra a tárgyévi szabadság? Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem akar szabadságra menni?

Hogyan kell megállapítani és kiadni a szabadságot a kismamának akkor, ha 2007. január 12-én született gyermekével 2007. január 12-től 2007. június 28-ig szülési szabadságon, 2007. június 29-től 2009. január 12-ig GYED-en volt, ezt követően 2009. 01. 13-tól GYES-t igényelt? Az új jogviszonyában ki lehet-e adni a szabadságát (60 napot) úgy, hogy annak letöltésével kezd, és csak utána veszi fel a munkát? A bére és a munkaideje ugyanannyi, mint korábban volt.

A családi ellátások tekintetében van-e jelentősége annak, hogy a család valamelyik tagja keresőtevékenységet folytat?

Szabályos munkavégzésnek minősül-e, ha egy kereskedelemben dolgozó munkavállalónak gyakran kell vasárnap is munkát végeznie? Kell-e túlóradíjat fizetni a vasárnap végzett munka után?

A munkaszerződésben fontos-e rögzíteni azt a tényt, hogy valaki részmunkaidős (pl. napi 6 órás munkaidőnél), vagy elég csak a napi 6 órás munkaidőt?

Mi a különbség a munkaerő-kölcsönzés és a kirendelés között?

Valóban változott-e a nem rendszeres jövedelem napi átlagának számítási szabálya baleseti táppénz összegének megállapítása esetén? Mi lesz a nem rendszeres jövedelmek osztószáma annak a dolgozónak az esetében, aki 2009. január 14-én balesetet szenvedett, e naptól jelenleg is keresőképtelen beteg, és 2008. december hónapra a 216 000 forint összegű munkabérén túl 42 500 forint túlóra díjat, 182 000 forint II. félévre járó prémiumot, és 120 000 forint karácsonyi jutalmat is kapott? A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kell-e a magánszemélynek cégautóadót fizetnie abban az esetben, ha a munkáltató a dolgozót hivatalos útra kiküldetési rendelvénnyel küldi, de kilométerenként nem kilenc, hanem 15 forint költségtérítést fizet számára az üzemanyagköltség mellett?

Átvállalhatja-e a cégautóadó-fizetési kötelezettséget a munkáltató abban az esetben, ha utazó munkakörben dolgozó munkavállalói részére havonta 500 km sajátszemélygépkocsi-használati költségtérítést fizet? A cég felé nem kell elszámolniuk, a bevallásukban saját maguk számolnak el költséget.