Apaszabadság

Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
Részlet a válaszából: […]  Az apaszabadságot, vagy ahogy hivatalosan elnevezték, azapákat megillető munkaidő-kedvezményt és annak megállapítását, valamintfolyósítását két joganyag szabályozza. Az egyiket kimondottan erre találták ki,ez a kormányrendelet, a másik pedig egy ennél jóval ismertebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Közalkalmazott külföldi napidíja

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni 2009-ben a közalkalmazott részére kifizetett külföldi napidíj adóköteles részéből? Milyen járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottakra nézve e téren nem érvényesülnek sajátosszabályok. A külföldi kiküldetésért (külszolgálatért) fizetett napidíjadóköteles része esetükben nem önálló tevékenységből származó jövedelemnekminősül, s mint ilyen az adóelőleg alapját képezi. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] Figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaságközött a szociális biztonságról szóló egyezmény (2006. évi LXXIX. törvény)szabályait, a koreai állampolgárságú személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Elengedett kölcsöntartozás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkáltatónak, illetve a dolgozónak az elengedett kölcsöntartozás után? Egy cég 2004-ben nagyobb összegű kamatozó kölcsönt adott munkavállalójának, amelynek törlesztőrészleteit és a kamatokat a munkabéréből vonták folyamatosan. 2006. évben a munkavállaló munkaviszonya a munkakör megszüntetése miatt munkáltatói rendes felmondással megszűnt. A munkavállaló azóta nem fizeti a kölcsöntartozást, jelenleg munkanélküli, a tartozás behajthatatlannal tűnik, ezért a cégvezetés úgy döntött, hogy elengedi a tartozást, illetve az eddig felszámított kamatot is.
Részlet a válaszából: […] Az elengedett kölcsöntartozás adójogi megítélésénél a felekközött fennálló jogviszonyból kell kiindulni: azaz munkaviszonyból származójövedelemként kell kezelni.Ebből adódóan – noha juttatására csak a kölcsönelengedésekor, azaz csak a jogviszony megszűnése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Megbízási díj munkavállalói járuléka

Kérdés: Le kell-e vonni a munkavállalói járulékot a megbízási szerződés alapján kifizetett díjból?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben kérdezőnk az 1,5 százalékos (Ftv. szerinti)munkavállalói járulékra gondolt, akkor a válaszunk nem, hiszen munkavállalóijárulékot (ahogy a 3 százalékos, illetve július 1-jétől a minimálbérkétszereséig 1 százalékos munkaadói járulékot is) csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A folyamatosan életbe lépő törvényi változások szinte amunkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi törvényt érintik. Most csaknéhány fontos változást emelünk ki, amelyekről a későbbi kérdések kapcsántermészetesen részletesebb leírást is adunk.Szja-t érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Melegétkezési utalvány közterhei

Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési utalvány adóköteles része után a juttatásmódjától függően az adókötelezettség terhelheti a munkáltatót, vagy terhelhetia dolgozót is.Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségűmagánszemély adókötelezettsége összes bevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] 2009. január 1-jétől a munkaadói- ésmunkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség szabályai alapvető változásonmentek át. Ezt megelőzően a munkaadói járulék alapjául a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett bruttó munkabér, kereset szolgált, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.
1
2
3
8