Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés
Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. március 10-én (146. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2506
[…] kötelezettség is fennáll. Ekkor a külföldi munkavégzés sem bír jelentőséggel, az érintett személy változatlanul a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ha a tanulmányok folytatására a társaság szakember-szükségletének kielégítése érdekében megkötött tanulmányi szerződés alapján kerül sor, nem mellékes, hogy a felek hogyan állapodtak meg a munkavégzési és a munkabér-fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan. Amennyiben a társaság a szerződés szerint a tanulmányok idejére mentesíti a munkaviszonyban álló ügyvezetőt a munkavégzés alól (feltételezhetően van a kft.-nek más ügyvezetője is), szünetel a biztosítása, de csak akkor, ha részére a mentesítés idejére munkabérfizetés nem történik [Tbj-tv. 8. § a) pontja]. Munkabér fizetése esetén megegyezik a helyzet az előbbiekkel, azaz a tanulmányok idejére kifizetett munkabér az általános szabályok szerint adó- és járulékköteles, és a tételes ehót is meg kell fizetni, illetőleg a külföldi munkavégzés ellenére az érintett személy változatlanul a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Abban az esetben azonban, ha a tanulmányok miatti mentesítés idejére munkabért nem kap az ügyvezető, a biztosítása szünetel, és a tagállami munkaviszonya alapján az adott ország társadalombiztosításának hatálya alá kerül. Ugyanez történik akkor is, ha a társaság az ügyvezető részére a külföldi tanulmányok idejére egyszerűen csak fizetés nélküli szabadságot adott (bár ezt méltánytalannak tartanánk attól a munkáltatótól, amelynek érdekében áll, hogy a dolgozó a szükséges szakmai ismereteket megszerezze). Magyarországon a társas vállalkozásnak a biztosítás szünetelését a 09T1041 típusú nyomtatványon be kell jelentenie, továbbá erre vonatkozóan a 0908-as bevallás M lapján is adatszolgáltatást kell teljesítenie, járulékot azonban értelemszerűen nem kell az ügyvezető után bevallania. A külföldről végzett tanácsadási tevékenységgel kapcsolatosan azt kell tisztázni, hogy erre – az előbbiekben leírtak szerint – a tagállami biztosítás fennállása alatt kerül-e sor. Amennyiben a tagállami munkaviszonya alapján az adott országban fennáll a biztosítása, az emellett folytatott magyarországi tanácsadás miatt nem keletkezik Magyarországon biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Magyarország uniós csatlakozása óta az 1408/71/EGK rendelet szabályait kell alkalmazni a más tagállamban munkát végző magyar állampolgárok társadalombiztosítási hovatartozásának eldöntéséhez. Ennek a közösségi rendeletnek az egyik legfontosabb […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. március 10-én (146. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2506
[…] kötelezettség is fennáll. Ekkor a külföldi munkavégzés sem bír jelentőséggel, az érintett személy változatlanul a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ha a tanulmányok folytatására a társaság szakember-szükségletének kielégítése érdekében megkötött tanulmányi szerződés alapján kerül sor, nem mellékes, hogy a felek hogyan állapodtak meg a munkavégzési és a munkabér-fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan. Amennyiben a társaság a szerződés szerint a tanulmányok idejére mentesíti a munkaviszonyban álló ügyvezetőt a munkavégzés alól (feltételezhetően van a kft.-nek más ügyvezetője is), szünetel a biztosítása, de csak akkor, ha részére a mentesítés idejére munkabérfizetés nem történik [Tbj-tv. 8. § a) pontja]. Munkabér fizetése esetén megegyezik a helyzet az előbbiekkel, azaz a tanulmányok idejére kifizetett munkabér az általános szabályok szerint adó- és járulékköteles, és a tételes ehót is meg kell fizetni, illetőleg a külföldi munkavégzés ellenére az érintett személy változatlanul a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Abban az esetben azonban, ha a tanulmányok miatti mentesítés idejére munkabért nem kap az ügyvezető, a biztosítása szünetel, és a tagállami munkaviszonya alapján az adott ország társadalombiztosításának hatálya alá kerül. Ugyanez történik akkor is, ha a társaság az ügyvezető részére a külföldi tanulmányok idejére egyszerűen csak fizetés nélküli szabadságot adott (bár ezt méltánytalannak tartanánk attól a munkáltatótól, amelynek érdekében áll, hogy a dolgozó a szükséges szakmai ismereteket megszerezze). Magyarországon a társas vállalkozásnak a biztosítás szünetelését a 09T1041 típusú nyomtatványon be kell jelentenie, továbbá erre vonatkozóan a 0908-as bevallás M lapján is adatszolgáltatást kell teljesítenie, járulékot azonban értelemszerűen nem kell az ügyvezető után bevallania. A külföldről végzett tanácsadási tevékenységgel kapcsolatosan azt kell tisztázni, hogy erre – az előbbiekben leírtak szerint – a tagállami biztosítás fennállása alatt kerül-e sor. Amennyiben a tagállami munkaviszonya alapján az adott országban fennáll a biztosítása, az emellett folytatott magyarországi tanácsadás miatt nem keletkezik Magyarországon biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Magyarország uniós csatlakozása óta az 1408/71/EGK rendelet szabályait kell alkalmazni a más tagállamban munkát végző magyar állampolgárok társadalombiztosítási hovatartozásának eldöntéséhez. Ennek a közösségi rendeletnek az egyik legfontosabb […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
