tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

9 találat a megadott munkaerő-kölcsönzés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Külföldi munkavállalók foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében
Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]Ilyen esetben tehát a 2011. december 1-je előtt kezdődött kikölcsönzés legfeljebb 2016. november 30-ig tarthat. Minden más esetben a kikölcsönzés tartama a kikölcsönzés első napjától számított 5 évet nem haladhatja meg.A társadalombiztosítással kapcsolatban felvetett probléma megoldása érdekében az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) 11. cikke (3) bekezdésének a) pontjából kell kiindulni. E szerint munkavállalóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak.A kérdésben vázolt helyzetre nem alkalmazható a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja, hiszen nem kiküldetésről van szó. (A kiküldetésre vonatkozó szabályokat az említett rendelet 12. cikke alapján olyan személyre alkalmazzuk, aki egy tagállamban munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató nevében, aki tevékenységét szokásosan abban a tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen.)Jelen esetben viszont kizárólag Románia[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4001
2. találat: Külföldi vállalkozástól kölcsönzött munkavállaló jogállása
Kérdés: Keletkezik-e magyar társadalombiztosítási jogviszonya a külföldi vállalkozástól munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak?
Részlet a válaszból: […]biztosítás. Ezt a főszabályt azonban felülírhatják az EGT-szabályok, illetve a hatályos szociálpolitikai megállapodások. Amennyiben az érintett munkavállaló ezek hatálya alá tartozik, elképzelhető, hogy nem Magyarországon a munkavégzés helyén, hanem a kölcsönbe adó cég székhelye szerinti államban biztosított. Amennyiben a biztosítási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3479
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Külföldi állampolgárok foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég munkaerő-kölcsönzés keretében hosszú távra alkalmaz európai uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokat?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli. Összegezve a leírtakat, a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott EU-s munkavállaló (kivéve ha esetlegesen van A1 igazolása) a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik, és utána az őt kölcsönbe vevő magyar vállalkozás köteles a járulékfizetést teljesíteni. Az A1 igazolást a munkáltatónak el kell kérnie a munkavállalótól, ezen túlmenően célszerű arról fénymásolatot megőriznie, mivel egy későbbi ellenőrzés számára ezzel tudja igazolni, hogy az általa foglalkoztatott EU-s munkavállaló után nem keletkezett Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége. Harmadik állam Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő [Tbj-tv. 4. § j) pontja] polgárára, ha munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, nem terjed ki a biztosítás, feltéve hogy a kölcsönbeadó a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató [Tbj-tv. 11. § bb) pontja]. Az ún. egyezményes országok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3369
4. találat: Kölcsönzött munkaerő és a rehabilitációs járulék
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő munkáltatónál kell-e figyelembe venni a kölcsönzött állományt a rehabilitációs járulék számításánál? A kölcsönző cég a KSH szerinti állományi létszám számításánál figyelembe veszi a kölcsönzött állományt is.
Részlet a válaszból: […]tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni. A szövegből következően tehát a kölcsönbe vevő szempontjából kell az említett munkavállalókat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2856
5. találat: Munkaerő-kölcsönzés és -kirendelés
Kérdés: Mi a különbség a munkaerő-kölcsönzés és a kirendelés között?
Részlet a válaszból: […]az, hogy a munkabért a foglalkoztató fizeti ki), - kirendelésre csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltatók között valamilyen tulajdonosi kapcsolat áll fenn; az egyik munkáltató tulajdonosa részben vagy egészen azonos a másik munkáltató tulajdonosával, illetve a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. A kérdés kapcsán vizsgáljuk meg a munkaerő-kölcsönzés és a kiküldetés elhatárolását is, mivel ez is gyakran okoz gondokat. Kiküldetés esetén a teljes munkáltatói jogkört a kiküldő munkáltató gyakorolja. Ebből következik tehát, hogy a munkaerő-kölcsönzés esetében a munkáltatói jogkört a munkaerőt kölcsönbe adó és kölcsönbe vevő megosztva gyakorolja a munkavállaló felett. A kölcsönbe adó ellenszolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2518
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatás, illetve készenléti jellegű munkakörben napi 8 vagy heti 40 órát meghaladó mértékű munkaidő esetén a 174 óra időarányos részével. Ha a felek a munkaszerződésben úgy állapodtak meg, hogy a munkáltató a munkavállalót időbér alkalmazása mellett foglalkoztatja, az időbér mértékének a megállapítása szintén a felek szabad megállapodásának tárgya, azonban személyi alapbérként a munkavállalónak legalább a kötelező legkisebb munkabér jár, és a személyi alapbért időbérben kell meghatározni. Időbér alkalmazás esetén a díjazás a munkavégzés időtartamához igazodik. Általában meghatározott időegységre, órára, napra, hónapra (vetítve) állapítják meg a munkabért. Az Mt. 118. § (1) bekezdés értelmében a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A törvényes munkaidő legkisebb egységét az Mt. 1 nap alatt teljesítendő munkaidővel határozza meg, ezért munkaidőkeretről csak akkor beszélhetünk, ha a munkaidőkeretként meghatározott időegység egy napnál hosszabb. Azoknál a munkáltatóknál, ahol nincs hatályos kollektív szerződés, a munkaidő legfeljebb háromhavi, vagy legfeljebb tizenkét heti munkaidőkeretben is meghatározható, illetve a munkáltató egyoldalú döntése alapján idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. A munkaidőkeret alkalmazása nem eredményezheti a teljes munkaidőre vonatkozó szabályok kijátszását. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. A munkaidőkeret napi teljes munkaidő alapul vételével kerül meghatározásra, azonban a munkaidőkeret nem azonos a ténylegesen munkában töltött idővel. A munkaidőkeretet különböző munkából távol töltött idők terhelhetik (keresőképtelenség, vagy az Mt. 151. § (2) bekezdésében felsorolt esetek), ezeket az időket hozzá kell adni a ledolgozott munkaórák számához, vagy figyelmen kívül kell hagyni, mert a munkáltató a munkaidőkereten belül nem dolgoztathatja le a munkavállalóval a törvényben meghatározott okból távol töltött időt. Az Mt. 151. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve a munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2319
7. találat: Alkalmi munkavállalói könyv munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég foglalkoztathatja-e alkalmi munkavállalói kiskönyvvel azokat a munkavállalóit, akiket évente csak néhány alkalommal, esetenként kölcsönöz ki?
Részlet a válaszból: […]törvény hatálya az Mt., a Kjt., valamint a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatókra terjed ki. Az Amk-tv. 2. §-ában foglalt rendelkezés értelmében alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta - legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és - egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és - egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig munkaviszonyt létesít, és - a munkavállalónak kifizetett munkadíj egy munkában töltött naptári napra eső összege az Amk-tv.-ben meghatározott jövedelemsávba esik. Az előzőekben foglaltaktól eltérően, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony 5 egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Több, de legalább 3 természetes személy munkáltatónál vagy kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó alkalmi foglalkoztatás esetében a munkavállaló összesen 200 napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minősülő munkaviszonyban. Ha a munkavállalót az előző bekezdésben meghatározott munkáltatók mellett más munkáltató is foglalkoztatja alkalmi foglakoztatásnak minősülő munkaviszony keretében, az alkalmi munkavégzés időtartama, egy éven belül nem haladhatja meg együttesen a 200 napot, ezen belül az előző pontban meghatározott körbe nem tartozó munkáltatóknál munkáltatónként a 90, együttesen a 120 napot. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető. Az AM-könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. Az AM-könyvbe bejegyzést - ide nem értve a munkavállaló aláírását - csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet. Az AM-könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére. A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM-könyvben a "munkáltató neve, székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj" rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie. A munkavállalónak naponként az AM-könyv megfelelő sorában kell aláírással igazolni a munkavállalás tényét. Több naptári napra létesített munkaviszony esetén a munkavállaló és a munkáltató a fenti kötelezettségét az adott napokra vonatkozóan egyidejűleg köteles teljesíteni. A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után az Amk-tv. mellékletében meghatározott mértékig közteherjegyeket kell beragasztani az AM-könyv megfelelő rovatába.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1552
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
Részlet a válaszból: […]akkor veszi a munkaügyi központ nyilvántartásba, ha rendelkezik az alábbi együttes feltételekkel: a Cégjegyzékbe bejegyezték, társasági szerződése a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza, a kormányrendelet mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat, van megfelelő irodahelyisége és letétbe helyezett egymillió forint vagyoni biztosítékot. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a kormányrendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a feltételek meglétének igazolását tanúsító iratokat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaviszony létesítésekor már a munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy az kölcsönzés céljából jött létre, mert ha ezt a tényt nem tartalmazza, illetve nem ebben állapodtak meg a felek, utóbb a munkaszerződés nem módosítható ennek érdekében. A kölcsönzés időtartama nem korlátozott, az szólhat pár napra, de akár évekre is. Az elvégzendő munkák köre sincs behatárolva. A kölcsönzés lényege, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállalóját ellenérték fejében munkavégzésre egy másik munkáltatónak átengedi. Tilos a kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása: a) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre; b) a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig. A kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a munkavállaló a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni. A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. A munkabér kifizetésére a kölcsönbeadó köteles, mivel a kölcsönvevő a munkavállaló- átengedésért a kölcsönadónak kölcsönzési díjat fizet, tehát a munkavállaló felé fizetési kötelezettség nem terheli. A munkavállaló érdekét védi az a szabály, mely szerint nem befolyásolja a kölcsönbeadó munkabér- fizetési kötelezettségét, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak nem fizeti ki a megállapodás szerinti díjat, hiszen a munkavállalónak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonytól függetlenül jár a munkabér. A felek (munkavállaló, kölcsönbeadó, kölcsönvevő) közötti kártérítési felelősségi szabályokat - a munkavállaló érdekeinek a jogviszony jellegéből fakadó fokozott védelmével - az Mt. 193/O §-a szabályozza. A speciális - a foglalkoztatót terhelő objektív, a társadalombiztosítási ágazati törvényekben részletezett - megtérítési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1147
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszból: […]díjat esedékességekor nem fizette meg. A munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak, a munkavállaló munkavédelmére, a nők, fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a munkavégzésre, a munkakör átadás-átvételére, a munkaidőre és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása tekintetében. A munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel. Ha a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben, de nem a tényleges munkavégzés során éri kár, a foglalkoztatáson kívüli károkozásért a kölcsönbeadó felel. Az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény 2001. július 1-jei időponttal módosította a Tbj-tv., a Tny-tv., valamint az Eb-tv. egyes rendelkezéseit is. A Tbj-tv. 4. § a) bekezdés 7. pontja értelmében e törvény alkalmazásában foglalkoztató az Mt. 3. része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. A Tny-tv. módosított 87. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti, rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak következménye, hogy ő vagy megbízottja rá nézve kötelező munkavédelmi szabályzatnak, Mvt. előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. A 87. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során a foglalkoztató alatt az Mt. 193/C §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt kell érteni. Az Eb-tv. módosított 67. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. A 67. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt az Mt. 193/C §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt kell érteni. Az Áe-tv. 3. § (6) bekezdés c) pontja értelmében a törvényt a társadalombiztosítási, családtámogatási ágazatokhoz tartozó ügyekben kell alkalmazni. A rendelkezéshez fűzött lábjegyzet a törvények körében nevesíti a Tbj-tv.-t., a Tny-tv.-t, az Eb-tv.-t pedig nem. A kérdéses esetben az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény által módosított Eb-tv. 67. §-ában foglalt rendelkezéseket betű szerint vizsgálva valóban úgy tűnhet, mintha a jogalkotó az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során kizárólag az Mt. 193/C §-ának c) pontjában meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 645
Kapcsolódó tárgyszavak: