Találati lista:
1201. cikk / 1572 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér 12-szeres összege, mint kereseti korlát arra a 2006 óta nyugdíjas személyre, akit azóta is részmunkaidőben foglalkoztat a munkáltatója, és 2008. évben még nem tölti be a 62. életévét? Valóban felfüggesztik nyugdíjának folyósítását, amennyiben a jövedelme meghaladja ezt az összeget?
1202. cikk / 1572 Magyar cég külföldi állampolgárságú képviselőjének jogállása
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra a társaságra, amely németországi képviseletére egy Németországban élő német állampolgárságú nyugdíjas személyt kíván megbízni?
1203. cikk / 1572 Evás bt. rokkantnyugdíjas beltagja
Kérdés: Kell-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, és milyen egyéb járulékot kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után, ha személyesen nem vesz részt a társaság tevékenységében, kizárólag osztalékot kap? A társaságnak van egy másik beltagja.
1204. cikk / 1572 Csekély értékű ajándék
Kérdés: Adhat-e egy évben három alkalommal csekély értékű ajándékot egy munkáltató annak a munkavállalónak, aki év közben lépett be? Kell-e valamilyen igazolást kérnie az adómentes juttatásokról az új munkáltatónak?
1205. cikk / 1572 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
1206. cikk / 1572 Rokkantnyugdíjas beltag jogállása
Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?
1207. cikk / 1572 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
1208. cikk / 1572 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
1209. cikk / 1572 Napidíj egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?
1210. cikk / 1572 Részmunkaidős nyugdíjas portás munkaideje és nyilvántartása
Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?
