505 talált cikk a járulékalapot képező jövedelem kifejezésre

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?

Kérdés: Figyelembe fogják-e venni szolgálati időként a kötelező szakmai gyakorlat időszakát a szakképző iskolai tanulmányokat folytató diákok esetében?

Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíjalapba a vizsgaidőszakban egy egyetemen megbízás alapján végzett vizsgáztatás ellenértéke annak az egyetemi tanárnak az esetében, aki munkaviszony mellett végzi ezt a tevékenységet, és jövőre betölti a 60. életévét?

Kérdés: Egy kft. dolgozói minden évben egyszer a cégnél eltöltött idő függvényében a törzsgárdatagságuk után kifizetésben részesülnek. Cégünk ebből a jövedelemből a jubileumi jutalom – nyugdíjalapot nem képező jövedelem – adózási szabályai szerint vonta le és fizette a járulékot. Létezik-e olyan módszer, amivel nyugdíjalapot képezhet a cégünk erre a juttatásra?

Kérdés: Befolyásolja-e egy 38 éves munkaviszonnyal rendelkező, 57. életévét 2008 októberében betöltő nő előrehozott öregségi nyugdíját az a tény, hogy egy kft. tagja és ügyvezetője, de jövedelme nem keletkezik, csak osztalékot kap? Megkaphatja-e zavartalanul a nyugellátást?

Kérdés: Beszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelembe a végkielégítés összege?

Kérdés: Mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban annak az 1951-ben született, többes jogviszonyban álló evás vállalkozónak, aki ősztől korengedményes nyugdíjba szeretne menni a munkahelyéről? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne kelljen szüneteltetni az ellátás folyósítását, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók esetében 10 százalék a járulékalapot képező jövedelem?

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?