Eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagjának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Keletkezik-e nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, kell-e nyugdíjjárulékot fizetnie, és ha igen, mi lesz az alapja egy Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának? A Tbj-tv. 36. §-a alapján a személyes közreműködés alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, a bevételi nyilvántartást vezető bt. által az eva megfizetése után kifizetett összeg azonban a törvény definíciója alapján nem járulékalapot képező jövedelem.
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozók az általánosszabályok szerint kötelesek járulékfizetésre, azaz rájuk vonatkozóan -ellentétben az evás egyéni vállalkozóval – nem tartalmaz külön előírást aTbj-tv.Az említett "általános szabály" (Tbj-tv. 36. §) pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. március 18-án kiadott tájékoztatója adja meg apontos választ a fenti kérdésre.Egy nagyvállalat (a továbbiakban: társaság) a termékeitértékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást teszközzé. A felhívás szerint az üzletlánc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Kiegészítő tevékenységű tag egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű tagok részére kifizetett tagi jövedelemből?
Részlet a válaszából: […] A társaság nyugdíjas tagja akkor minősül kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységébenténylegesen és személyes közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízásijogviszony keretében történik [Tbj-tv. 4. § d) és e) pontjai]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

2007. évi prémium 2008. évben történő kifizetése

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni a 2008. évben kifizetésre kerülő 2007. évre járó prémium után? Hogyan kell elbírálni ezt az összeget a táppénz számfejtésénél? Az ONYF részére történő adatszolgáltatásnál melyik évre kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI.törvény (Mód-tv.) 482. § (1) bekezdésébe foglalt átmeneti szabálya szerint atörvénynek a Tbj-tv.-t módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétőlmegszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] Valóban jogosan veti fel a kérdést, hogy amikor a munkáltatóa magánszemélynek a munkájáért nem csak munkabért, hanem béren kívülijuttatásokat is ad, akkor ezek a béren kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kétfelé kell választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
Részlet a válaszából: […] Társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulékalapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetettjárulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbérkétszeresének megfelelő összeg. Ettől eltérően amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Eva hatálya alá tartozó társaság tagjainak közterhei

Kérdés: A minimálbér vagy a minimálbér kétszerese után kell-e megfizetnie a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság, illetve közkereseti társaság személyesen munkát végző tagja után? A vállalkozások havi evaalapja körülbelül 400 000 forint. A bt. bevételi nyilvántartást vezet, míg a kkt. az Szt. alapján vezeti könyveit. Mind a két vállalkozásban 2-3 főtulajdonos van.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése értelmében a társas vállalkozóután a járulékokat a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább aminimálbér kétszerese után kell megfizetni. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nyilván kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő (tehát nem nyugdíjas), többes jogviszonyban nem álló, és nappalirendszerű képzésben részt nem vevő egyéni vállalkozóról van szó. A Tbj-tv. 29. §-a értelmében a fenti körbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
1
28
29
30
51