tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott foglalkoztatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]2. §). A munkavállalónak tehát a fent említett kötelezettségekkel kell számolnia, akár bel-, akár külföldi állampolgár. A külföldi munkavállalók esetében - a társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában - figyelemmel kell lenni arra, hogy EGT-ország állampolgáráról, avagy olyan ország polgáráról van-e szó, amely országgal hazánknak hatályos szociálpolitikai megállapodása van. Az EGT-állampolgárok esetében ugyanis az uniós szabályok, míg a legutóbb említett személyi kör esetében a szociálpolitikai megállapodások felülírhatják a Tbj-tv. biztosítási kötelezettségre vonatkozó előírásait (Tbj-tv. 13. §). Biztosítási kötelezettség hiányában viszont társadalombiztosítási járulék, illetve nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége fel sem merülhet. Hogy minderre hozzunk egy példát: az uniós szabályok szerint EGT-állam polgára csak egyetlen ország társadalombiztosítása hatálya alá tartozhat. Így, ha egy német állampolgár Németországban munkaviszonyban áll (és biztosítását az E101-es igazolással bizonyítja), Magyarországon már nem terjed ki rá a biztosítási járulék fizetése. Ugyanígy, a Jugoszláviával kötött szociálpolitikai megállapodás kimondja, hogy az egyidejűleg mindkét szerződő fél területén dolgozó munkavállaló annak a félnek a társadalombiztosítási jogszabályai szerint esik biztosítás alá, amelynek területén a dolgozó a biztosítás szempontjából döntő foglalkozását folytatja. Tehát egy szerb állampolgár csak akkor biztosított Magyarországon, ha a "főállása" nálunk van. Magyarországnak egyébként az említett Jugoszláviával kötött egyezményen túl (amelyet a szerb, a montenegrói, bosznia-hercegovinai állampolgárokra alkalmazunk) megállapodása van a volt Szovjetunóval (érvényes a FÁK-országok állampolgáraira), illetve Kanadával, Québeckel, Dél-Koreával és Horvátországgal. Külföldi állampolgárok esetén tehát a társadalombiztosítási jogállás elbírálása során mindig tekintettel kell lenni az EGT szabályaira vagy az említett megállapodásokra. Ugyanez igaz a személyi jövedelemadóra is. Magyarországnak szinte valamennyi állammal van a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodása. Az szja-kötelezettség megállapítása során a kifizetőnek ennek előírásaiból kell kiindulnia. Munkaviszony esetében az adófizetési kötelezettség általában a tevékenység helye szerinti államban terheli a munkavállalót, kivéve ha nem tölt 183 napnál hosszabb időszakot vagy időszakokat az adóévben vagy bármilyen 12 hónapos időtartamon belül a másik államban, és a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és a díjazást nem a munkáltatónak a másik államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli. Ami a foglalkoztatással összefüggő munkáltatói iratokat illeti: Az Mt. előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, melyben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltatónak a munkavállalót tájékoztatnia kell többek között az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól. Ezt az előírt tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. A foglalkoztatónak a munkavállalót az adóhatóságon keresztül (Art. 16. §) be kell jelentenie az egészségbiztosítási pénztárhoz. Ennek megtörténtéről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2342
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszból: […]adómentes. Ezzel ellentétben a rendszeres szociális járadékban részesülő a Tbj-tv. értelmezésében nem tekintendő saját jogú nyugdíjasnak, így foglalkoztatása esetén - feltéve, hogy biztosított - a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett az egyéni járulékokat (3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulék) is meg kell utána fizetni, illetve fizetnie. A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló a rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályi korlátok között folytathat keresőtevékenységet. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 7. számában - 2003. 01. 28.): A Társadalombiztosítási Levelek 3. számának 40. kérdésére nem volt egyértelmű. A rendszeres szociális járadékban részesülő, ha biztosított, táppénzben részesülhet-e? A szerző válaszol: A rendszeres szociális járadékban részesülő személy munkavállalását a fenti számú válaszunkban már említett 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet 25. §-a teszi lehetővé azzal a megkötéssel, hogy keresőtevékenységet a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó korlátozások figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 40
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére - tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül - milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszból: […]szabályok szerint terheli az adó. A jogviszony tartamára az Eho-tv. nem írja elő tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetését. Amennyiben a tanulók gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik, akkor nem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony. A képzést szervező foglalkoztató a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét ebben az esetben a tanulók rendszeres vagy esetenkénti díjazására használhatja fel, illetve a szakmai gyakorlat idejére is kaphatnak a tanulók díjazást (Szak-tv. 44. és 48. §-a). Ez a minimálbér 6 százalékáig szintén adóterhet nem viselő járandóság, az e feletti rész után viszont a - személyi jövedelemadón kívül - a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 3. számában - 2002. 11. 12.): A 3. számban megjelent 38. kérdéssel kapcsolatban a következő észrevételem, illetve kérdésem van: A nem tanulószerződés alapján történő képzés esetén - mivel a tanuló nem biztosított - százalékos eho-t kell fizetni. Ennek alapja - véleményem szerint - a tanuló részére kifizetett teljes összeg, függetlenül attól, hogy van-e adóterhet nem viselő része. Az Eho-tv. 3. § a) pontja "az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett" összegről beszél, nem pedig arról, ami után adót kell fizetni. Az adóterhet nem viselő járandóságot pedig az összevont adóalap esetén figyelembe kell venni, különösen, ha nem "csak" annyit kap a tanuló, amelynek az adóját nem kell megfizetni. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Az Szja-tv. 3. § 71. pontja a tanulót a Szak-tv. alapján "megillető" díjazást említ. Ez - véleményem szerint - a "kötelező" pénzbeli juttatást jelenti, amit tanulószerződés nélkül csak a nyári gyakorlatra kell fizetni. A tanulók évközi díjazása a Szak-tv. alapján csak lehetőség,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 38

4. találat: Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszból: […]rokkantság nélkül elérhetne. A kérdésben szereplő esetben a munkavégzés nem minősül rendszeresnek (mert munkaideje a nyugdíjazást megelőző munkaidejéhez képest csökkent, a keresete pedig lényegesen (legalább 20 százalékkal) kevesebb annál a kereseténél, amit előző munkakörében elérhetne. A fizetendő egyéni járulék megállapítása érdekében a Tbj-vhr. 5/C. §-ának előírásait kell szem előtt tartanunk. Ez kimondja, hogy a nyugdíjazást megelőző időszakra vonatkozó jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a nyugdíjazást megelőző napon került volna sor. Ebből következően a jutalom I. félévi munka alapján adott része után meg kell fizetni a 3 százalékos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 26
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszból: […]elbírálásánál nehezebb feladat a járulékfizetési kötelezettség (ezen belül a járulék alapjának) meghatározása abban az esetben, ha az érintettnek a javadalmazása után - az adott országgal a kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből következően - Magyarországon nincs szja-fizetési kötelezettsége. Szja-alap hiányában a járulék alapjának a meghatározása a szokásostól eltérően a Tbj-tv. 4. §-a k) pontja 2. alpontja előírásainak alkalmazásával történik. E jogszabályi hely kimondja, hogy a vázolt esetben a járulékfizetés alapja a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér [ezen az Mt. 142. §-ában említett munkabért kell érteni, ide nem értve a 153. § (2) bekezdésben említett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 11
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszból: […]egészségbiztosítási járulékot. A hallgatói jogviszony ugyanis nem azonos a munkaviszonnyal, így ennek fennállása nem mentesít az egyéni járulék megfizetése alól. A tételes eho-t a biztosítási jogviszony fennállásának idejére akkor kell megfizetni, ha más foglalkoztató ezt nem fizeti meg. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 3. számában - 2002.11. 12): A Társadalombiztosítási Levelek 1. szám 10. kérdés alapján: Miért kell a nappali tagozatos főiskolás foglalkoztatása esetén a megbízási díjból 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonni, ha társas vállalkozóként, illetve egyéni vállalkozóként az adóköteles jövedelemből, vállalkozói kivétből nem kell? A szerző válaszol: Olvasónk észrevétele figyelmet érdemel. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat a Tbj-tv. jogforrásban találhatjuk meg. A nappali tagozatos főiskolás részére kifizetett megbízási díj esetén az egyéni járulék levonásánál az általános szabályokat (19. §) kell alkalmazni. A társas vállalkozó és az egyéni vállalkozó többes jogviszonya esetében az említett jogszabály külön rendelkezik [28. § (3) bek., 29. § (6) bek.] az egyéni járulék levonásáról. "28. § (3) Ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a 27. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 10
Kapcsolódó tárgyszavak: ,