Törzsgárdajutalom járulékai

Kérdés: Egy kft. dolgozói minden évben egyszer a cégnél eltöltött idő függvényében a törzsgárdatagságuk után kifizetésben részesülnek. Cégünk ebből a jövedelemből a jubileumi jutalom – nyugdíjalapot nem képező jövedelem – adózási szabályai szerint vonta le és fizette a járulékot. Létezik-e olyan módszer, amivel nyugdíjalapot képezhet a cégünk erre a juttatásra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban tisztázni szeretnénk, hogy mivel a kérdezősajnos semmilyen konkrét információt nem adott a törzsgárdatagság utánikifizetéssel kapcsolatban, ezért az ezzel összefüggő járulékfizetésről csakáltalánosságban tudunk tájékoztatást adni. A jubileumi jutalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Kft.-tag előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Befolyásolja-e egy 38 éves munkaviszonnyal rendelkező, 57. életévét 2008 októberében betöltő nő előrehozott öregségi nyugdíját az a tény, hogy egy kft. tagja és ügyvezetője, de jövedelme nem keletkezik, csak osztalékot kap? Megkaphatja-e zavartalanul a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 9. §-a értelmében a 62. életév betöltésétmegelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki az 57. életévétbetöltötte, amennyiben legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj-tv. 5.§-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Végkielégítés nyugdíjalapként

Kérdés: Beszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelembe a végkielégítés összege?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató részérőlfelmondással szüntetik meg, és a munkavállalót jogszerűen végkielégítés illetimeg, a végkielégítést az Mt. előírása szerint az utolsó munkában töltött napona biztosított részére ki kell fizetni.A végkielégítés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Többes jogviszonyú evás vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban annak az 1951-ben született, többes jogviszonyban álló evás vállalkozónak, aki ősztől korengedményes nyugdíjba szeretne menni a munkahelyéről? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne kelljen szüneteltetni az ellátás folyósítását, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók esetében 10 százalék a járulékalapot képező jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jétől életbe lépett szabályok értelmében a62 évesnél fiatalabb nyugdíjigénylő – tehát aki előrehozott öregségi nyugdíjat,korkedvezményes, korengedményes nyugdíjat vagy bányásznyugdíjat, illetőlegegyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy ajárulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint kell megfizetni, illetve arról járulékkötelezettség abiztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagjának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Keletkezik-e nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, kell-e nyugdíjjárulékot fizetnie, és ha igen, mi lesz az alapja egy Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának? A Tbj-tv. 36. §-a alapján a személyes közreműködés alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, a bevételi nyilvántartást vezető bt. által az eva megfizetése után kifizetett összeg azonban a törvény definíciója alapján nem járulékalapot képező jövedelem.
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozók az általánosszabályok szerint kötelesek járulékfizetésre, azaz rájuk vonatkozóan -ellentétben az evás egyéni vállalkozóval – nem tartalmaz külön előírást aTbj-tv.Az említett "általános szabály" (Tbj-tv. 36. §) pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. március 18-án kiadott tájékoztatója adja meg apontos választ a fenti kérdésre.Egy nagyvállalat (a továbbiakban: társaság) a termékeitértékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást teszközzé. A felhívás szerint az üzletlánc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Kiegészítő tevékenységű tag egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű tagok részére kifizetett tagi jövedelemből?
Részlet a válaszából: […] A társaság nyugdíjas tagja akkor minősül kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységébenténylegesen és személyes közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízásijogviszony keretében történik [Tbj-tv. 4. § d) és e) pontjai]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

2007. évi prémium 2008. évben történő kifizetése

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni a 2008. évben kifizetésre kerülő 2007. évre járó prémium után? Hogyan kell elbírálni ezt az összeget a táppénz számfejtésénél? Az ONYF részére történő adatszolgáltatásnál melyik évre kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI.törvény (Mód-tv.) 482. § (1) bekezdésébe foglalt átmeneti szabálya szerint atörvénynek a Tbj-tv.-t módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétőlmegszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
1
26
27
28
49