tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott hallgatói munkadíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszból: […]válnak." A leírtak alapján a havi bruttó 65 000 forint hallgatói munkadíj után egyértelműen az általános szabályok szerint kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, valamint a díjból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is. A 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-a alapján a foglalkoztatót megilleti a 25 év alattiak foglalkoztatására tekintettel járó adókedvezmény. Az Szja-tv. 1. számú melléklete alapján az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes - többek között - a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanuló­szerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj. Amennyiben tehát a hallgatói munkadíj kifizetésére a fenti feltételekkel kerül sor, véleményünk szerint a Felsőokt-tv. 44. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, kötelezően fizetendő összeg adómentes. Ez 2013-ban heti 3938 forint (26 250 forint x 15 százalék). Az e fö­lötti összeg után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. Válasz olvasói észrevételre 1. észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 236. számában megjelent 4048. számú válaszra vonatkozóan szeretnék feltenni egy kérdést a hallgatói munkadíjjal kapcsolatban. A Felsőokt-tv. 44. §-a szerint a szakmai gyakorlatot végző hallgatónak a minimálbér 15 százaléka adható adómentesen. Szerintem ez 98 000 forint x 15 százalék = 14 700 forint hetente, és nem 26 250 forint x 15 százalék = 3938 forint, amit Önök írtak. A fentieket pontosítanám, vagyis nem a heti 15 százalék az adómentes rész, hanem a minimálbér 98 000 forintig. A heti 15 százalék a díjazásra vonatkozott, azaz hogy ennyit kötelező adni. 2. észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 236. számában megjelent 4048. számú válaszban az szerepel, hogy a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottak után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Kérem, adják meg a törvényi hivatkozást, mert a NAV állásfoglalása szerint meg kell fizetni ezt a közterhet. Válasz: Köszönjük szépen az észrevételeket! Az említett cikk valóban tartalmaz pontatlanságokat és félreérthető adatokat, ezért elnézést kérünk. Az alábbiakban pontosítjuk a hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett díjazáshoz kapcsolódó közterhekre vonatkozó információkat. A Felsőokt-tv. 44. §-a értelmében a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A munkavégzésre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony a munkaszerződés alapján jön létre. A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaszerződésen a hallgatói munkaszerződést, munkaviszonyon pedig a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. A hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzés akkor tekinthető munkaviszonynak, ha annak során megvalósulnak a munkaviszony alapvető jellemzői, azaz a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján az általa meghatározott időben és helyen köteles a munkát elvégezni, amelyért a munkáltatónak munkabért kell fizetni. A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell többek között a hallgató munkakörét, a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező időpontját), a hallgató napi munkaidejét, a hallgatót megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát. A Felsőokt-tv. értelmében akkor kell díjazást fizetni a munkavállaló részére, ha a szakmai gyakorlatának ideje eléri az egybefüggő 6 hetet. Ebben az esetben a díjazás minimumösszege valóban hetente a minimálbér 15 százaléka, azaz 14 700 forint. A szerződő felek természetesen megállapodhatnak ennél magasabb összegű díjazásban is. A szakmai gyakorlatot szervező cég dönthet úgy is, hogy abban az esetben is díjazásban részesíti a hallgatót, ha a szakmai gyakorlat időtartama nem haladja meg a 6 hetet. Erre az esetre vonatkozóan a törvény nem szabja meg a díjazás mértékét, annak összegét a gyakorlóhely saját maga határozhatja meg. A fentiek alapján tehát abban az esetben, ha a gyakorlóhely hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatja a szakmai gyakorlaton lévő hallgatót, és - függetlenül a szakmai gyakorlat időtartamától - díjazásban részesíti, megvalósulnak a munkaviszony alapvető jellemzői. Ebből következően a hallgatói munkaszerződés alapján díjfizetés ellenében történő munkavégzés munkaviszonynak tekintendő. A Tbj-tv. 5. §-a értelmében a munkaviszonyban álló hallgatók biztosítottak, azaz a részükre kifizetett díjból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is. A hallgatók után természetesen keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is. A járulékok és az adó alapja a szerződésben meghatározott díj lesz. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontja értelmében adómentes a felsőfokú intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész. Az eddig leírtakat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4048

2. találat: Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszból: […]pontjában foglaltak szerint. A jogviszony nem tekinthető megbízásnak, mivel a felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető. A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos 1. alpontjában nem volt nevesítve a hallgatói munkadíj (a bevétel az Szja-tv. 28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltak szerint a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér teljes összege képezte a járulékok alapját. A Tbj-tv. 2008. január 1-jei módosításával annyi változás történt, hogy a hallgatói munkadíj nevesítésre került az 1. alpontban, annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a hallgatói munkadíj után is kell járulékokat fizetni. A kifejtettek alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5 százalék nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 8 százalék tagdíj és 1,5 százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni. Az Flt. szerint »a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset), valamint a végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja-tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást], étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni.« (Flt. 40. és 41. §.) A hallgatói munkadíj nincs nevesítve az Flt. 40. és 41. §-aiban, ezért meg kell vizsgálni, hogy beletartozik-e a kereset fogalmába. A KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerint kereset: a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény). Ennek alapján a hallgatói munkadíj - mint a munkavállalónak kifizetett munkadíj - keresetnek minősül, ezért alapját képezi a munkaadói és munkavállalói járuléknak is. Ki kell ugyanakkor térni a szakmai gyakorlat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2309
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Hallgatói munkadíj kifizetésének gyakorisága

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha egy egyetemi hallgató részére egy összegben kerül kifizetésre a többhavi kutatási tevékenység ellenértékeként meghatározott díj?
Részlet a válaszból: […]megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része. Az Szja-tv. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adóterhet nem viselő járandóságot eredményező jogcímen megszerzett bevételnek - így a hallgatói munkadíjnak is - az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül. A hallgatókkal kötött hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj nem minden esetben kerül havonta kifizetésre. Bizonyos projektek, tanulmányok esetén csak az adott munka befejezését követően kerül sor a hallgatói munkadíj folyósítására. Amennyiben a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján megállapítható, hogy a szerződésben a feladat ellátásáért járó hallgatói munkadíjat havi bontásban határozzák meg, a kifizetés teljesítésének tekintetében pedig a szerződésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1682
Kapcsolódó tárgyszavak: