289. Társadalombiztosítási Levelek / 2015. november 24.
TARTALOM

Milyen szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt érvényesíthet a munkáltató az után a 25 év alatti munkavállalója után, aki a nyilatkozata szerinti pályakezdőnek minősül, de nem rendelkezik NAV-igazolással?

Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?

Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.

Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?

Létesíthet ismételten munkaviszonyt a kft.-nél az a tag, aki a társaság tevékenységében munkaviszony keretében működött közre, és emellett az ügyvezetést is ellátja, de az egészségi állapota romlása miatt rehabilitációs ellátásra szerzett jogosultságot, amelynek érdekében megszüntette a munkaviszonyát, és ügyvezetőként sem vesz fel díjazást? Hogyan alakul a tag járulékfizetési kötelezettsége a rehabilitációs ellátás megállapítása után?

Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki számára álláskeresési ellátás került megállapításra?

Mi az oka annak, hogy még a pályakezdők esetében sem lehet igénybe venni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a betegszabadság idejére járó munkabér után annak ellenére, hogy a közterheket ugyanúgy kell megfizetni ez után a járandóság után, mint a munkavégzés idejére járó bér után?

Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy Amerikai Egyesült Államokban tanuló diák után abban az esetben, ha Amerikában van biztosítása, vagy ez alapján jogosult lesz Magyarországon is egészségügyi ellátásra?

Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?

Beleszámít a GYED alapjába a 2014. novemberben fizetett prémium annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. szeptember 24-től 2015. április 29-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben, 2015. április 30-tól 2015. október 14-ig CSED-ben részesült, és 2015. október 15-től GYED-et igényelt? Az irányadó időszak 2014. január 1-jétől 2015. október 14-ig tartó időszak, a számítási időszak pedig a 2014. március 28-tól 2014. szeptember 23-ig tartó 180 nap.

Valóban csak a GYES lemondása, illetve az ellátás melletti munkavégzés esetén jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek 2002. szeptember 19-től áll fenn a jelenlegi munkaviszonya, 2013. augusztus 27-től 2015. március 12-ig GYED-ben részesült, 2015. március 13-tól pedig GYES-t kap, és a háziorvosa 2015. szeptember 23-tól "9"-es kóddal keresőképtelen állományba vette? Amennyiben igen, akkor a táppénz alapjának megállapítása során alkalmazható az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében található ún. kedvezményszabály?

Mi lesz a GYED alapja, és meddig jár az ellátás az alábbi esetben? A dolgozó munkaviszonya 2014. július 10-től áll fenn jelenlegi munkáltatójánál, előtte 2013. április 1-jétől 2014. június 30-ig egy másik cég alkalmazásában állt. 2015. április 29-én született gyermeke után jelenlegi munkáltatója folyósította a CSED-et, amelynek alapja a 2014. augusztus 5-től 2015. január 31-ig tartó 180 napos időszak jövedelme, amelynek napi átlaga 4559,86 forint, a 70 százaléka pedig 3191,9 forint. A dolgozó 2015. október 14-től GYED-et igényelt. A munkabére 2014. júliusban 22 napra 82 085 forint, 2014. augusztus-szeptember hónapra havi 118 000 forint, 2014. október-2015. március hónapra havi 150 000 forint, 2015. április hónapra pedig 28 napra 135 717 forint volt.

Köteles a munkáltató kiegészíteni a baleseti táppénzre jogosultságot szerzett munkavállaló szerződés szerinti jövedelmét a minimálbérre, ha egy 20 munkanapos hónapban a szerződés szerinti jövedelem havi összege nem éri el a 105 000 forintot?

Valóban nem kaphatja meg az özvegyi nyugdíjat a Tny-tv. 53. §-a alapján az az özvegy, akinek a férje 2001. november 6-án hunyt el, 2002. november 5-ig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, és 2015. április 15-től saját jogú öregségi nyugdíjban részesül? Az özvegy nem ment újra férjhez, a gyermekük pedig már nagykorú. Az információt az igénylés leadásakor kapta, de egy másik törvény, a 2007. évi CLVI. tv. 22. §-ának (7) bekezdése szerint viszont az özvegy a Tny-tv. 47. §-a (3) bekezdésének a) pontja, illetve 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2008. január 1-jétől özvegyi nyugdíjra akkor is jogosult, ha az özvegyi nyugdíj megállapításához, illetve feléledéséhez szükséges feltételek 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között, a házastárs halálától, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven túl, de tizenöt éven belül következtek be, feltéve hogy az özvegyi nyugdíjra a kérelem elbírálásakor is jogosult. Melyik rendelkezést kell alkalmazni ebben az esetben?

Hány évet kell ahhoz dolgozni, hogy valaki száz százalék nyugdíjat kapjon? Amennyiben valakinek 50 év munkaviszonya van, akkor jogosult lesz a 100 százalékos nyugellátásra?

Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?