156. Társadalombiztosítási Levelek / 2009. augusztus 18.
TARTALOM

Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a közép-, illetve felsőoktatási képzésben részt vevő tanulók kötelező nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatban? Kell-e adni valamilyen juttatást, be kell-e jelenteni az APEH-nak, illetve milyen közterheket kell megfizetni a foglalkoztatás után?

A régi 8 órára megállapított, vagy az új 6 órára kiszámított bér alapján kell-e számfejteni a szabadságot a dolgozó részére abban az esetben, ha gyermeke születése előtt 8 órás munkaviszonya volt, most pedig a GYES igénylésével egyidejűleg 6 órára megy vissza dolgozni, és így a fizetése is kevesebb lesz?

Adhat-e fizetés nélküli szabadságot a munkáltató egy kinevezett tanárként dolgozó általános iskolai pedagógus részére? Korlátozott-e a kiadható fizetés nélküli szabadság időtartama, vagy kiadható az igényelt kétéves időtartam? Kötelező-e minden esetben kiadni az igényelt fizetés nélküli szabadságot?

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?

Meg kell-e fizetnie a 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy főállású közalkalmazotti jogviszonnyal, ahol minden közterhet megfizetnek utána, illetve levonnak tőle? Melyik jogszabályban található meg a konkrét válasz?

Utalhatja-e a munkáltató adó- és járulékmentesen év végén egy összegben a megállapodás alapján fizetett önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást? A cégnek jelenleg likviditási problémái vannak, amelyek előreláthatóan néhány hónapon belül rendeződnek.

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint mikortól kérheti az előrehozott öregségi nyugdíjazását egy 1954. június 24-én született nő, aki 1972. szeptember 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik?

Elveszíti-e az özvegyi nyugdíját az a két 62. életévét betöltött öregségi nyugdíjas személy, akik házasságot kötnek, vagy élettársi kapcsolatot létesítenek egymással?

Milyen feltételek teljesülése esetén és hogyan igényelhető a krízishelyzet kezelését célzó segély?

Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?

Be kell-e jelentenie a lakcím változását annak a nyugdíjas személynek is, akinek a nyugdíját a bankszámlájára folyósítják?

Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.

Felmerülhet-e valamilyen probléma a GYED igénylésénél annak a munkavállalónak az esetében, akinek 2009. július 11-én lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató 2009. december 31-ig meghosszabbította, és 2009 októberében fog szülni?

Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?

Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított, akinek napi 8 órás köztisztviselői jogviszonya 2008. október 1-jén kezdődött, és jelenleg is fennáll, időközben azonban kiderült, hogy van egy napi 8 órás határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya is, amely 2001-től 2009. szeptember 30-ig tart, és 2009 júniusában szülni fog? Amennyiben köztisztviselőként nem kaphat pénzbeli ellátást, akkor a levont pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vissza kell-e részére fizetnie a munkáltatónak? Mindkét munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Helyesen számolták-e ki a GYED napi alapját az alábbi esetben? Egy 2000-től folyamatos munkaviszonnyal rendelkező biztosított 2008. július 30-án gyermeket szült. 2008. január 1-jétől 21-ig dolgozott, január 22-től február 8-ig betegszabadságon volt, február 9-től július 29-ig táppénzben, július 30-tól 2009. január 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, 2009. január 14-től pedig GYED-en van. A GYED napi összegét a 2008. évi tényleges jövedelme alapján számították ki, azaz a 2008. január 21-ig kapott munkabérből és a betegszabadság összegéből, így az ellátás napi összege jóval kevesebb, mint a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi összege volt.

Előzményként kell-e figyelembe venni az üzemi baleset miatti táppénzes napokat a táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál?

Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz egy naptári napi összegét egy 2009. június hóban balesetet szenvedett munkavállaló részére a juttatások alapján? A dolgozó 2009. május havi teljesítménybére 83 637 forint, ezenkívül 2009. május hónapban kifizetésre került 100 000 forint jutalom kiváló dolgozó jogcímen, melynek vonatkozási ideje 2009. januártól májusig tart, 20 000 forint üdülési hozzájárulás, és túlóra címén 5330 forint.