tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott fizetés nélküli szabadság időtartama tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott

Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munka­idős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.
Részlet a válaszból: […]köteles a munkaszerződést általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartalmú részmunkaidőre módosítani.A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 52. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja értelmében a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt - munkavégzés céljából - munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni.A Kjt. 25. §-ának (2) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony többek között megszüntethető közös megegyezéssel, a közalkalmazott lemondásával, munkáltatói felmentéssel, munkáltatói rendkívüli felmentéssel.A Kjt. 33/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazotta) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagyb) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy a munkáját nem végzi megfelelően.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy az érintett közalkalmazott esetében gyermeke hároméves korát követően a munkáltatót nem terheli kötelezettség az érintett közalkalmazott kérelme alapján annak teljes munkaidős foglalkoztatásának részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására.A teljes munkaidős foglalkoztatásnak részmunka­idős foglalkoztatásra való módosítása a kinevezési okirat módosítását jelenti, amely kizárólag a munkáltató és a közalkalmazott közös megegyezésével történhet.A munkáltató mérlegelési jogkörében járulhat hozzá vagy tagadhatja meg a hozzájárulást a teljes munka­idős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosításához.Miután az érintett közalkalmazott a kinevezési okirata szerint a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság kiadását megelőzően teljes munkaidős foglalkoztatásban (napi nyolcórás munkaidőben) pénzügyi ügyintéző munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban a munkáltatónál, a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve a részére kiadott éves rendes szabadság lejártát követően az érintett közalkalmazott köteles a munkáltatónál munkavégzés céljából megjelenni, és teljes munkaidős foglalkoztatás keretében rendelkezésre állni.Ha az érintett közalkalmazott érdekkörében felmerült okból már nem tud teljes munkaidős foglalkoztatás keretében a munkáltató rendelkezésére állni, és a munkáltató mérlegelési jogkörében nem kíván, illetve nem tud hozzájárulni a teljes munkaidős foglalkoztatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4931

2. találat: Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszból: […]szabály alatt az adott munkáltatónál hatályban levő kollektív szerződést is érteni kell. A hivatkozott rendelkezés ugyan azt jelenti, hogy ha a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatja a munkavállalókat - főszabályként -, akkor is a teljes munkaidőre járó bért kell fizetnie. Arra azonban van lehetőség, hogy a rövidebb munkaidő miatt - az egyedi munkaszerződések módosítása nélkül - időarányosan alacsonyabb bért fizethessen a munkáltató, ha azt kollektív szerződés lehetővé teszi. Ha tehát a munkáltatónál van kollektív szerződés, és az rendelkezik róla, vagy nincs, de a munkáltató kezdeményezi a szakszervezet felé a kollektív szerződés ez irányú módosítását, és ebben a kérdésben megállapodás születik, a munkáltató által egyoldalúan csökkentett munkaidőre fizethető egyoldalú intézkedés alapján időarányos munkabér, ha a kollektív szerződés kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a csökkentett munkaidőre csökkentett mértékű bér jár a munkavállalók számára. Természetesen, ha a munkáltatónál nincs kollektív szerződés, illetve ha annak az arányos bérfizetésre vonatkozó módosítására nincs lehetőség, a munkáltató a csökkentett munkaidőre csak akkor alkalmazhat alacsonyabb munkabért, ha az érintett munkavállalókkal a munkaidő és a bér csökkentéséről közös megegyezésen alapuló munkaszerződés-módosítást köt. (Amennyiben a csökkentett munkaidő és a vele arányos munkabércsökkentés munkavállalók irányába történő kezdeményezése a munkavállalók nagyobb csoportját érinti, a munkaidő csökkentésére irányuló döntés meghozatala, és az azzal kapcsolatos munkaszerződés-módosítások kezdeményezése előtt a szakszervezet, illetve az üzemi tanács előzetes véleményét ki kell kérni.) Átmeneti megrendeléscsökkenés esetén a munkaidőkeret adta lehetőségek kihasználásával is lehet átmenetileg csökkenteni a munkavégzési időt. Ezzel a munkáltató bérköltséget ugyan nem takarít meg, de a pihenőnapok összevont kiadásával elérheti egy hosszabb keret alkalmazása mellett, hogy a belátható ideig tartó rendelésállománynak megfelelően szervezze a munkavállalók munkaidejét. Az Mt. 118. § (1) bekezdése szerint a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. Kollektív szerződés rendelkezése hiányában tehát a munkáltató egyoldalúan is bevezethet olyan új munkarendet a munkaidőkeret alkalmazásával, amely szerint az átmeneti időszakban az előzőekhez képest átmenetileg csökkenti a heti munkaidőt. Ha a kollektív szerződés a munkarendet másként szabályozza, a válsághelyzetre figyelemmel a munkáltató e tekintetben kezdeményezheti a kollektív szerződés határozott időtartamra szóló módosítását. A rövidebb munkahét időleges alkalmazására a munkaidőkeret bevezetése úgy adhat alapot, hogy a munkaidőkeretben a pihenőnap kéthetente, illetve kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta, idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján, legfeljebb kéthavonta - részben vagy egészében - összevontan is kiadható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret tartama alatt - részben vagy egészében - összevontan is kiadható. E szabályok alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a munkaidőkeret egy részében rövidebb munkahetet alkalmazzon heti kettőnél több pihenőnap kiadásával, míg a munkaidőkeret másik részében a heti egy pihenőnap kiadása lehetséges, mivel a pihenőnapok összevont kiadása esetén a munkáltató hat nap után köteles egy pihenőnapot biztosítani. Ha a munkáltatónál nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a heti pihenőnapokat egy hosszabb időszakban adják ki összevontan, akkor a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás másik főszabályától eltérő - vagyis a heti két pihenőnap kiadása helyetti - pihenőidő kiadási szabályának alkalmazása is jelenthet bizonyos esetekben átmeneti megoldást a heti munkaidő csökkentésére. Az Mt. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén - a főszabály által meghatározott heti két pihenőnap helyett - a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti 40 órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában kell legalább heti 48 óra pihenőidőben részesülnie. Mivel a legalább 48 órás egybefüggő heti pihenőidőnek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie, lehetősége van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2767

3. találat: Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Adhat-e fizetés nélküli szabadságot a munkáltató egy kinevezett tanárként dolgozó általános iskolai pedagógus részére? Korlátozott-e a kiadható fizetés nélküli szabadság időtartama, vagy kiadható az igényelt kétéves időtartam? Kötelező-e minden esetben kiadni az igényelt fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. (Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.) A fizetés nélküli szabadság munkavállaló kérelmére történő kiadásának másik, Mt.-ben szabályozott esete, amikor a munkáltató a munkavállaló kérelmére egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megjelölt személy, vagy helyette a vele együtt élő házastársa (élettársa) igényelheti. A Kjt. a közalkalmazottakra vonatkozóan - azon túlmenően, hogy rájuk a fenti szabályok is vonatkoznak - egy további esetet is szabályoz. Eszerint a közalkalmazottnak -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2680

4. találat: Fizetés nélküli szabadság időtartama

Kérdés: Van-e időbeli korlátja a fizetés nélküli szabadságnak, azaz csak bizonyos időszakra vehető-e igénybe, vagy akár éveken át is húzódhat pl. huzamosabb idejű külföldi tartózkodás miatt?
Részlet a válaszból: […]betegsége esetén, az otthoni ápolás időtartama alatt. Fentieken túlmenően a munkavállaló kérelmére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a munkavállalónak: - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, legfeljebb azonban két évre, ha a munkavállaló az ápolást otthon végzi, - legfeljebb egy évre, ha magánerőből a saját részére lakást épít. A felsorolt esetekben a feltételek fennállása esetén legfeljebb a jogszabályban megjelölt időtartamra, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni. Előfordulhat, hogy a munkavállalónak a jogszabályban szabályozott eseteken és/vagy időtartamon kívül is szüksége van fizetés nélküli szabadságra, ennek engedélyezése a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, kizárólag az ő döntésétől függ, hogy engedélyezi-e a fizetés nélküli szabadságot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2016