Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. augusztus 18-án (156. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2681

[…] fennálló jogosultsági feltételek megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszony, illetve az egyéb jogcímen fennállt jogosultság időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság csak ezen időtartammal hosszabbodik meg. Mindez azt jelenti, hogy kérdezőnk a fizetés nélküli szabadságának – azaz a biztosításának szünetelése - 46. napjától (vagy ha esetleg ennél rövidebb biztosítási idővel rendelkezett, akkor a rövidebb időnek megfelelő időponttól) kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Az Art. 20. § (6) bekezdése szerint a magánszemély az így keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentés alapján (melyre a papíralapon és elektronikus úton egyaránt benyújtható T1011 számú adatlap szolgál) az adóhatóság határozatban fogja havi bontásban, és esedékességenként közölni a 2009. évi egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettséget, melyet a tárgyhót követő hó 12-ig, vagy ha ez az időpont munkaszüneti vagy pihenőnapra esik, akkor az ezt követő napon kell megfizetni. Idén az Art. hivatkozott passzusa kiegészült a (7) bekezdéssel, mely szerint a fizetési kötelezettség megszűnését nem kell a magánszemélynek bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatóság felé az Art. 16. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Tehát, ha munkáltatója a fizetés nélküli szabadság lejártát követően Önt biztosításra szabályszerűen ismét bejelenti, nem szükséges az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése kötelezettségének megszűnését az adóhatóságnak bejelenteni, annak előírását munkáltatója bejelentése nyomán az adóhatóságnak automatikusan meg […]