Összes cikk:
1. cikk / 49 Sajátos nevelési igényű gyermek
Kérdés: Valóban eltérő összegű családi pótlékot folyósítanak az után a gyermek után, aki a nevelési tanácsadó szerint SNI-s? Mit jelent ez pontosan?
2. cikk / 49 GYED összege
Kérdés: Kell évente korrigálni a GYED összegét a minimálbér emelkedése miatt, vagy az a határozatban foglalt időtartam alatt nem változik/változhat az alábbi esetben? Egy pedagógus-gyakornok besorolású dolgozó jelenleg a negyedik gyermekével van GYED-en. Az ellátás összege 2020 szeptemberében került megállapításra az akkori bére alapján, ami valamivel kevesebb volt a GYED számításához a törvényben meghatározott figyelembe vehető jövedelemnél. Az érintett ezért úgy gondolja, hogy az ellátás összegét minden évben korrigálni kell a béremelés összegével, a kifizetőhely álláspontja szerint azonban az ellátás teljes időtartama alatt az eredetileg megállapított összeget kell folyósítani.
3. cikk / 49 Sajátos nevelési igényű tanuló
Kérdés: Valóban jogosult lesz magasabb összegű családi pótlékra a szülő abban az esetben, ha a nevelési tanácsadó javaslata szerint a gyermeke különleges oktatást igényel? Hogyan kell igényelni az ellátást ebben az esetben?
4. cikk / 49 Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt
Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
5. cikk / 49 Sajátos nevelési igényű gyermek családi pótléka
Kérdés: Valóban jogosult magasabb összegű családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki tanulási nehézségekkel küzd, és emiatt már tanácsadóhoz is kellett vinni?
6. cikk / 49 GYES időszakának figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Szolgálati időnek számít a GYES időszaka annak az 1960-ban született pedagógusnak az esetében, akinek a munkaviszonya 1982. augusztus 15-én megszűnt, 1982. augusztus 25-én gyermeke született, aki után 1984. augusztus 31-ig GYES-t kapott, 1984. szeptember 1-jétől pedig folyamatosan dolgozik? A szolgálati idő egyeztetése során ezt az időszakot sem a szolgálati időbe, sem a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe nem számították be. Van esetleg lehetőség a szolgálati idő méltányosságból történő megállapítására ebben az esetben?
7. cikk / 49 Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
8. cikk / 49 Pedagógusok részmunkaidős foglalkoztatása
Kérdés: Részmunkaidős munkaidőnek minősül annak a pedagógusnak a heti 16,5 órás foglalkoztatása, akinek heti 2,3 óra szakszervezeti munkaidő-kedvezmény is jár? A pedagógusok nevelés-oktatással lekötött átlagos munkaideje 22-26 óra. Mennyi az a minimális munkaidő, amely után még a teljes munkaidős foglalkoztatás jár?
9. cikk / 49 Munkavégzés nyugdíj mellett
Kérdés: Hetente hány órát taníthat az ellátása mellett egy öregségi nyugdíjban részesülő tanárnő?
10. cikk / 49 Nem főállású kisadózói státusz
Kérdés: Továbbra is nem főállású kisadózónak fog minősülni a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozásában az a nyugdíjkorhatártól 5 évnyire lévő pedagógus, aki - ?élve a lehetőséggel - csökkentett munkaidőben dolgozik tovább, de a KLIK igazolása alapján fő-állásúnak minősül?
