Találati lista:
2751. cikk / 3722 Eva hatálya alá tartozó kft. tagjának nyugdíjalapja
Kérdés: Az új nyugdíjszámítási szabályok alapján milyen jövedelmet fognak figyelembe venni nyugdíjalapként egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. tagjánál, aki ügyvezetői teendőit megbízásban látja el, jövedelmet semmilyen formában nem vesz ki, máshol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, ezért a cég havonta a minimálbér kétszerese után megfizeti az előírt közterheket?
2752. cikk / 3722 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
2753. cikk / 3722 Rokkantnyugdíjas beltag jogállása
Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?
2754. cikk / 3722 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
2755. cikk / 3722 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
2756. cikk / 3722 Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka
Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
2757. cikk / 3722 Napidíj egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?
2758. cikk / 3722 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
2759. cikk / 3722 Köztisztviselő nyugdíjkorhatára a prémiumévek program esetén
Kérdés: Vonatkozik-e az év végi törvénymódosítás arra a köztisztviselőre, akinek köztisztviselői jogviszonya 2006. február 1-jén, a prémiumévek programba való belépésekor határozott idejűvé vált, amelynek lejárati időpontja, 2011. február 3-a 59. életéve betöltésének időpontja, tekintettel arra, hogy a programba lépésekor hatályos nyugdíjtörvény alapján esetében az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár 59 év volt? Az év végi törvénymódosítással a korhatár 60 évre változott, ami számára azt jelenti, hogy egy évvel korábban megszűnik a jogviszonya, mint elérné az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt.
2760. cikk / 3722 Részmunkaidős nyugdíjas portás munkaideje és nyilvántartása
Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?
