Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] 2009-től vannak olyan változások, amelyek miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
Részlet a válaszából: […] Ha röviden össze akarjuk foglalni a lényeget, aztmondhatjuk: az ügyvezető megteheti, hogy valamilyen ismérvek alapján adolgozóknak eltérő nagyságú adómentes természetbeni juttatást ad, de azt nemteheti meg, hogy az egyes dolgozói juttatás nagysága munkateljesítménytőlfüggjön....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben választott tisztségviselőről van szó, akibiztosítási kötelezettségének elbírálására a munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban állóra vonatkozó [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti]szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Eva hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagjának járulékalapja

Kérdés: Fizethet-e a minimálbér többszöröse után nyugdíjjárulékot egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagja annak érdekében, hogy a 0,5 százalékos nyugdíjemelés összege is magasabb legyen? Ebben az esetben is tartalmazza-e az eva a személyi jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozójárulékfizetésére a Tbj-tv. nem tartalmaz külön előírásokat, arra az általánosszabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően az említett kiegészítő tevékenységetfolytató (hiszen rokkantsági nyugdíjasról van szó) társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Társas vállalkozó adómentes juttatásai

Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó rendszerében az adómentesen adhatójövedelmek, juttatások zöme munkaviszonyhoz kötődik, ezért azokban tag,személyesen közreműködő tag nem részesülhet. Míg a munkavállaló kaphatadómentesen étkezési hozzájárulást, iskolakezdési támogatást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Magyarország EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Törzsgárdajutalom járulékai

Kérdés: Egy kft. dolgozói minden évben egyszer a cégnél eltöltött idő függvényében a törzsgárdatagságuk után kifizetésben részesülnek. Cégünk ebből a jövedelemből a jubileumi jutalom – nyugdíjalapot nem képező jövedelem – adózási szabályai szerint vonta le és fizette a járulékot. Létezik-e olyan módszer, amivel nyugdíjalapot képezhet a cégünk erre a juttatásra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban tisztázni szeretnénk, hogy mivel a kérdezősajnos semmilyen konkrét információt nem adott a törzsgárdatagság utánikifizetéssel kapcsolatban, ezért az ezzel összefüggő járulékfizetésről csakáltalánosságban tudunk tájékoztatást adni. A jubileumi jutalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] A legalább 15. életévét betöltött diákkal az iskolai szünetidőtartama alatt kötendő szerződés típusát, a vele létesítendő jogviszonyfajtáját az általa elvégzendő feladatok jellege határozza meg. Munkaviszonylétesíthető vele bármilyen munkára, míg megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Távmunkát végző munkavállaló költségelszámolása

Kérdés: Elszámolhat-e költséghányadot a munkabéréből a munkavállaló távmunkavégzés esetén, ha a munkaszerződés nem rendelkezik a költségelszámolásról?
Részlet a válaszából: […] A távmunkát az Mt. 192/C-D. §-a munkaviszonynak minősíti,amely annyiban tér el általában a munkaviszonytól, hogy a munkavégzésidőtartamát és a munkaidő beosztását a munkavállaló határozza meg. A napimunkavégzés nem a munkáltató székhelyén, telephelyén történik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
1
14
15
16
22