Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Szülési szabadság rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?
Részlet a válaszából: […] A kisgyermeket vállaló családok anyagi biztonságának erősítését célzó családi adócsökkentési program keretében a jogalkotó a gyermeknevelés kezdeti időszakában járó ellátásokat 2025. július 1. napjától mentesítette a személyijövedelemadó-levonási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Távmunkavégzés külföldről

Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 2. a) pontja alapján a magyar állampolgár belföldi illetőségű, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. Ha a magánszemély másik országban él, a másik ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
Részlet a válaszából: […] A más személy, pl. kifizető, munkáltató által a magánszemély helyett fizetett biztosítási díj utáni adókötelezettséget az határozza meg, hogy a biztosítás magánszemély biztosítottja vagy a biztosított által megnevezett más magánszemély egyben kedvezményezettje-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Nyelvtanfolyam finanszírozása

Kérdés: Milyen módon fizetheti ki a munkavállalók nyelvtanulása érdekében foglalkoztatott angolnyelv-tanár számláit egy alapítvány a munkavállalók helyett, és milyen adó- vagy járulékvonzata van ezeknek a kifizetéseknek? A kuratórium tagjai vagy a kuratórium elnöke kaphatnak ilyen jellegű támogatást az alapítványtól? Ha igen, akkor annak milyen adó- és járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint nem keletkezik bevétel „a) valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás CSED alatt

Kérdés: A CSED folyósítása alatt továbbra is fizethető a munkavállaló részére a havi fix összegű önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás, amelyet a munkáltató belső szabályzat alapján juttat? A juttatás adó- és járulékköteles, más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azaz a kismama jogviszonyára tekintettel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adott havi ’08-as bevallásban szerepeltetnie kell a munkáltatónak. Nem kizáró ok ez a kifizetés a CSED-jogosultság elbírálása szempontjából, azaz nem minősül keresőtevékenységből származó jövedelemnek?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-ában foglaltak alapján nem jár CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Mi a keresőtevékenység? Az Eb-tv. R. 2. §-ának p) pontjában foglaltak szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] Az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás kialakításával a jogalkotó a felsőoktatásból kikerülő fiatalok (harminc év alattiak) munkavállalását kívánja elősegíteni azáltal, hogy kedvező foglalkoztatási szabályok mellett a munkavégzésük során a szakmához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavállaló számára egyértelműen nem jövedelempótló kártérítést, hanem elmaradt díjazást ítélt meg a bíróság. E juttatások – tehát a felmentési időre járó távolléti díj, a végkielégítés – biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Kiküldött munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?
Részlet a válaszából: […] A járulékalapot képező jövedelmek körét a Tbj-tv. 27. szakasza határozza meg. A jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében főszabályként az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Életbiztosítás személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan kell teljesíteni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget egy kft. által a társaság tulajdonos-ügyvezetőjére kötött biztosítások esetében abban az esetben, ha az egyik – teljes életre szóló, baleseti kiegészítőket tartalmazó biztosítás – kedvezményezettje a kft., a másik – kockázati életbiztosítás – kedvezményezettje pedig a biztosított magánszemély?
Részlet a válaszából: […] Az egyik esetben a díjfizető és a szolgáltatásra jogosult kedvezményezett is a kifizető, a biztosított a magánszemély. A másik esetben a biztosítási díjat a kifizető fizeti, a magánszemély a biztosított, és a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje is a magánszemély.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
2
3
22