Őstermelő magán-nyugdíjpénztári tagsága és egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Létesíthet-e magán-nyugdíjpénztári tagságot az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az árbevétele nem éri el a 7 millió forintot? Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot annak az őstermelőnek, aki már nem tud 20 év szolgálati időt szerezni, és ezért nyugdíjjárulékot nem fizet? Kötelező-e ezeknek az őstermelőknek írásban kikérniük a nyugdíjpénztártól a szolgálati időt, vagy elég, ha önmaguk számítják ki?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő természetesen létesíthet magán-nyugdíjpénztáritagságot, ahová az általános szabályok szerint kell fizetnie a tagdíjat.Csakhogy a 7 millió forint alatti árbevétellel rendelkező őstermelő a Tbj-tv.30/A. § (2) bekezdése értelmében nem fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Őstermelői tevékenységet folytató vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek az alábbi esetekben: – nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő; – nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő? Kell-e vállalkozóként járulékot fizetni az előbbi két esetben, ha a vállalkozó őstermelőként biztosított lesz, és a vállalkozásában nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés i) pontja értelmében az érintettszemély őstermelőként nem biztosított, ha egyidejűleg más – ide nem értve azegyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyokat (pl. megbízás, választotttisztségviselő) – biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 46. §(1) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetéskor megállapítja a bevételtterhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározottjövedelem az összevont adóalap részét képezi. Ugyanezen paragrafus (2)bekezdésének b) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a Tbj-tv. 5. § (2)bekezdésében foglaltakból adódóan az ügyvezető jogállására (adózási, illetvetársadalombiztosítási szempontból) a választott tisztségviselőkre, és nem pediga megbízásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Külföldi alkalmazásban álló főállású egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Keletkezik-e Magyarországon egyéni vagy kifizetői minőségében járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki Olaszországban főállású munkahelyen dolgozik, ahonnan hivatalos igazolást is kap, és tevékenységét Magyarországon jelenleg alkalmazottal folytatja? Milyen bejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozónak alkalmazottai után természetesen továbbra isaz általános szabályok szerint meg kell fizetnie a járulékokat, valamint atételes eho-t.A saját maga utáni járulékfizetés vonatozásában azonban mármás a helyzet. Az 1408/71/EGK rendelet egyik alapelve, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. § b) pontja értelmében szünetel a biztosítás azelőzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha aletartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy abüntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] Az ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más szempontokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosításaszerint a munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alkalmazásának egyik alapelve, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ezt alkalmazvaa kérdésben említett személy esetében, a következő megállapításokat tehetjük.Egyrészt választott tisztségviselőként ellátja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony esetén alapesetben a megbízó díjfizetésére köteles. A Ptk. szabályai azonban elismerik a megbízás ingyenesesetét is, így a visszterhesség alól kivételt képez, ha az ügy természetéből,illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
99
100
101
128