tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott járulékalapot képező jövedelem tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszból: […]bérjövedelemként fizetné ki. Ez az előny magában hordozza a hátrányt is. A jövedelemnek ez a része egy betegség esetén nem jelenik meg a táppénz alapjában, később pedig nem képezi alapját a nyugdíj számításának. A béren kívüli juttatások egyébként a munkaszerződés feletti munkabér felett adhatók. A példát alapul véve, ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 ezer forint, és a munkavállaló kap 10 ezer forint melegétkezési utalványt havonta, akkor a munkáltatónak a munkaszerződés szerinti munkabért - egész havi munkavégzés esetén - ki kell fizetnie a munkavállalónak, a személyi jövedelemadó és a járulékok alapja a 80 ezer forintos munkabér lesz. Az étkezési utalványt ezenfelül kapja adómentesen és járulékmentesen. A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése írja elő, hogy a biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, ezt a kötelezettségét a foglalkoztató nem köteles teljesíteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2151

2. találat: Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszból: […]melynek összege figyelmen kívül hagyandó a személyi jövedelemadó szempontjából, míg a járulékalapba beszámít, - a munkavállaló járulékalapot képező jövedelmét szja-alap hiányában (mert például a juttatás után nem Magyarországon adózik) a Tbj-tv. 4. § k) pontja 2. alpontjában foglaltak szerint állapítjuk meg, a munkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy - a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, miközben a munkavállaló tényleges munkabére nem éri el ezt az összeget. Ez utóbbi esetben viszont nincs meg a második kérdésben említett választási lehetősége a foglalkoztatónak: vagy a minimálbér kétszerese (részmunkaidő esetén ezzel arányos összeg), vagy pedig a tényleges összeg után köteles a járulékokat megfizetni. A minimális járulékfizetés alapulvételénél a minimálbér kétszereséből - pontosabban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2150

3. találat: Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszból: […]minimálbér kétszerese alapulvételével köteles megfizetni. Amennyiben a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A minimálbér fogalmán a Tbj-tv. 4. § s) pontja értelmében a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2075

4. találat: Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében - fizetésemelés helyett - 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítási, hanem az egyéni járulékokra is vonatkozik, azzal, hogy a tényleges jövedelem és a minimális járulékalap különbözete után fizetendő nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztatónak kell viselnie. Ennek ténye azonban nem változtat azon, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem figyelembe veendő a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál, illetve a 6 százalék egészségbiztosítási járulék alapja pedig figyelembe veendő az egészségbiztosítási járulék pénzbeli ellátásai alapjának a meghatározásánál. Tehát lényegében a munkavállaló egyéni járulék fizetése nélkül jut magasabb ellátási alaphoz. Mindezek ellenére a foglalkoztató által megfizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1648

5. találat: Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszból: […]értelemszerűen - lehet alkalmazni. Az (1) bekezdés alapján az Art. 17/A. §-ával összefüggő adókötelezettséget érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton, illetve az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak tehet bejelentést. A (3) bekezdés kimondja, hogy akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie. Ha például a foglalkoztató a minimum-járulékalapot el nem érő havi jövedelemre tekintettel él az adóhatósághoz történő bejelentés lehetőségével [Art. 17/A. § (1)], a következő hónapban pedig a változó bérrel foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimum-járulékalap összegét, amiről az Art. 17/A. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztató szintén bejelentést tett az adóhatósághoz, majd ezt követően a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme már nem éri el a minimum-járulékalapot, akkor ezt a körülmény az Art. 23. § (1) és (3) bekezdésében foglalt szabály alapján ismét bejelentheti. A teljesítménybérben vagy változó bérelemekkel, pótlékokkal foglalkoztatott azon személy esetén, akinek tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el, és ezt a foglalkoztató az adóhatósághoz bejelentette, mindaddig nem kell adatváltozás miatt bejelentést tennie, amíg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1546