Behívásos foglalkoztatás és tartós megbízás kivás társaságnál

Kérdés: Egy kiva hatálya alá tartozó kft. behívás alapján foglalkoztatna munkavállalókat. Előfordulhat, hogy valaki az egész hónapban dolgozik, máskor viszont csak egy-két napon. Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettség a minimum-alap után, és ez hogyan érinti a kiva alapját? Kedvezőbb megoldás lehet ebben az esetben a tartós megbízás? A foglalkoztatottak között diák, GYES-ben vagy ápolási díjban részesülő, valamint megváltozott munkaképességű személy is lenne.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 193. §-ának előírásai szerinti behívás alapján történő munkavégzés a részmunkaidős foglalkoztatás egyik speciális formája, amely legfeljebb napi hatórás részmunkaidőben alkalmazható, legfeljebb négyhavi munkaidőkerettel. A lényege, hogy a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Őstermelő biztosítása és NYES-re jogosultsága

Kérdés: 2026. év végéig társas vállalkozói tevékenységet is folytató őstermelőnek az ez évi értékesítésből származó bevétele sajnos még az 500 ezer forintot sem éri el. Ebben az esetben fennáll-e 2027-ben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége őstermelőként? Jogosult lehet esetleg NYES-re?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mezőgazdasági őstermelőről van szó, aki társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel őstermelőként mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy ez év végén megszünteti társas vállalkozói jogviszonyát, akkor az ezt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Külföldi távmunka adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyar munkáltatónak, ha munkavállalója hat hónapnál rövidebb időre, például kutatási ösztöndíj keretében másik EU-tagállamba utazik, és ezalatt a magyar munkáltatónak kizárólag külföldről, távmunkában dolgozik? A fogadó államban nem létesít jogviszonyt, és munkabért sem kap. Hol kell megfizetni a munkabér adóját és járulékait, és milyen igazolásokra van szükség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magyar munkaviszony fennmaradása és a hat hónapnál rövidebb külföldi tartózkodás önmagában nem jelenti azt, hogy minden közterhet továbbra is Magyarországon kell megfizetni. Az adózást és a társadalombiztosítási kötelezettséget külön kell vizsgálni. Előfordulhat, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Ügyvezetés a CSED folyósítása alatt

Kérdés: Akadályozza a CSED folyósítását, ha a novemberben szülő munkavállaló ingyenes megbízási jogviszonyban egy családi kft. ügyvezetői feladatait is ellátja? A társaságban a férj és a feleség egyaránt 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A feleség főállású munkaviszonyban is áll, a kft. tényleges tevékenységét alkalmazottak végzik. A férj jelenleg nem vesz részt a kft. munkájában, más cégeknél megbízási jogviszonyban dolgozik, több projektben közreműködik. Megoldást jelentene, ha a férj is ügyvezető lenne, és ezt a feladatot ingyenes megbízási jogviszonyban látná el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kft. hölgy tagja – ingyenes megbízási jogviszonyban ellátott – ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül. Ugyanakkor legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony esetén mentesül a havi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetése egyetemi tanulmányok szüneteltetésekor

Kérdés: Hogyan alakul a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó 2026. III. negyedévi társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége, ha nappali tagozatos egyetemi tanulmányait szeptember 1-jétől szünetelteti? Az I. negyedévi bevétele 1.020.000 forint, a II. negyedévi bevétele 2.140.000 forint, a júliusi és augusztusi bevétele együttesen 1.200.000 forint, a szeptemberi bevétele pedig 400.000 forint.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben nappali tagozatos egyetemi hallgatóról van szó, aki szeptember 1-jétől szünetelteti a tanulmányait. Ez egyéni vállalkozói jogviszonyában azt jelenti, hogy ettől az időponttól havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Első negyedéves bevétele...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.

Egyéni vállalkozó minimumkötelezettsége más jogviszonyból kapott táppénz alatt

Kérdés: Terheli minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót, ha társas vállalkozói jogviszonyában keresőképtelen, és ebből a jogviszonyból táppénzt kap, egyéni vállalkozóként azonban továbbra is keresőképes, és folytatja a tevékenységét? Az érintett egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, minimumkötelezettségét egyéni vállalkozóként teljesíti.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében mentesül az egyéni vállalkozó a havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség alól arra az időszakra, amikor táppénzben részesül.Fenti említett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.

Egyszemélyes kft. ügyvezetője

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kft. tulajdonosa jelenleg megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, ami alapján a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontjában foglaltak szerint társas vállalkozónak minősül, ugyanakkor a kérdésben említett főállású munkaviszonyára tekintettel (feltéve, hogy abban a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Ausztriában tanuló 25 év alatti egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben nappali tagozatos egyetemi hallgatóról van szó, aki EGT-tagállamban folytat tanulmányokat, így a Szocho-tv. 9. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Megbízási jogviszony bejelentése elévülés után

Kérdés: Egy betéti társaság 2019 januárjától 2020 februárjáig megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy személyt. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a havi jövedelmet tévesen a garantált bérminimum 30 százalékához viszonyította, ezért nem állapította meg a biztosítási kötelezettséget. Ez az időszak hiányzik az érintett nő jogosultsági idejéből. Pótolhatja a bt. utólag a biztosítotti bejelentést és a járulékfizetést, és ha igen, milyen módon, figyelemmel a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdésére és 78. §-ára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő időszak már elévült, így az önellenőrzés helyett indokolt a Tbj-tv. elévülési időn túli eljárást taglaló szakaszaira történő hivatkozás. Az Art. 202. §-ának (1) bekezdése alapján az adó megállapításához való jog főszabály szerint annak a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A járulékfizetési alsó határ és a biztosított tényleges jövedelme közötti különbözet nem számítható be a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj alapjába. Ez az összeg ugyanis nem a biztosított által megszerzett jövedelem, hanem kizárólag a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.
1
2
3
…
134