tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott angol állampolgár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Angol állampolgár CSOK-igénylése

Kérdés: Tajkártyát vagy Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell igényelnie annak az angol állampolgárnak, aki 2020. július 13-tól rendelkezik magyar lakcímmel, kiküldöttként A1 igazolása van 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig, és igényelni szeretné a CSOK-ot?
Részlet a válaszból: […]valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja. A vázolt esetben tehát nem tajszám, hanem a külföldi biztosító igazolása szükséges. Ez lehet az S041-es igazolás, de lehet a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6827
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Angol állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]megkötésétől, írásbeli szerződés hiányában az elő­adásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (elő­adásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. E szabály figyelembevételével kell tehát megállapítani a biztosítási jogviszony naptári napjainak számát (ami így legfeljebb 7 nap lehet), és ha az elő­adásáért kifizetett előadói díjnak az egy naptári napi biztosítási időre jutó összege eléri a minimálbér harminc százalékának harmincadrészét, azaz 1050 forintot, akkor az angol állampolgár biztosítottnak minősül. Ebben az esetben a T1041 lapon be kell őt az adóhatósághoz jelenteni. Biztosítottként a díjazásából a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot le kell vonni, illetőleg a kifizető köteles utána a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót megfizetni [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja, 24. § (1) bekezdése]. Járulék­alapot képező jövedelemnek az adóelőleg-alapot képező jövedelmet, ennek hiányában a szerződés szerinti díjat kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § k) pontja]. Annak eldöntéséhez, hogy adóelőleg alapját képezi-e az angol előadónak járó díjazás, a 2011. évi CXLIV. tv.-be foglalt magyar-angol adóegyezmény (Adó­egyezmény) szabályait kell alapul venni. Tekintve, hogy az előadói tevékenységet az angol állampolgár nem munkaviszony keretében folytatja, továbbá arra nem vonatkoztathatók az Adóegyezmény más jövedelemtípusokat taglaló 15-20. cikkelyeiben foglaltak sem, így díjazásának mint vállalkozási nyereségnek az adókötelezettségére a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen cikkely rendelkezéseiből lényegében az következik, hogy az önálló tevékenységet folytató magánszemély az illetősége szerinti államban - esetünkben tehát Angliában - adózik, kivéve ha másik országban telephelye van. Figyelembe véve, hogy az angol előadó csak erre az egy alkalomra érkezik Magyarországra, így feltételezzük, hogy nem rendelkezik hazánkban telephellyel, és a kérdésben említett magyarországi előadói tevékenysége sem keletkeztet telephelyet. Az előzőekre tekintettel az angol előadó részére fizetett díjazás Angliában adóztatható. Az Art. 4. számú mellékletének 2., 3. és 7. pontjai értelmében a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizetőnek a kifizetett összegből az adót meg kell állapítania,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4856
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Angol állampolgárságú megbízott jogállása

Kérdés: Be kell jelenteni Magyarországon azt az Angliában élő angol állampolgárt, akit egy magyar cég megbízási szerződéssel szeretne foglalkoztatni, hogy tanulmányokat írjon a társaság tevékenységéről, illetve Angliában rendezett konferenciákon a cég tevékenységéről előadást tartson? A kapcsolattartás telefonon, illetve e-mailben történik, a munkavállaló kizárólag Angliában végzi tevékenységét. A foglalkoztató Angliában nem rendelkezik telephellyel. Hol kell adóznia a magánszemélynek ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]angol állampolgár Nagy-Britannia társadalombiztosításának hatálya alá tartozik, így utána Angliában kell az angol szabályoknak megfelelően az ezzel összefüggő járulékkötelezettségeket teljesíteni. Hasonló a helyzet az angol illetőségű megbízott jövedelmét terhelő jövedelemadó-fizetési kötelezettségre nézve is. A Magyar Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között érvényben lévő, a kettős adóztatás elkerülése érdekében megkötött egyezmény (2011. évi CXLIV. törvény) 21. cikk (1) bekezdése alapján az angol illetőségű személy jövedelme bárhol is keletkezik, csak a magánszemély illetősége szerinti államban, esetünkben tehát Nagy-Britanniában adóztatható. A magyar szja-szabályok szerint a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki [Szja-tv. 2. § (4) bekezdés]. A jövedelemszerzés helyének önálló tevékenységből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4461
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Angol állampolgárságú ügyvezető bejelentése

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak a 2012 júliusában alakult cégnek, amelyben az ügyvezetői feladatokat egy angol állampolgár látja el 100 000 forint megbízási díj ellenében? Az ügyvezető egyéb tevékenységet nem végez a vállalkozásban, évente 10-15 napot tölt Magyarországon, Angliában rendelkezik biztosítási kötelezettséggel. Milyen dokumentumokat kell kérnie a cégnek a magánszemélytől a külföldi illetőség és járulékfizetés igazolására?
Részlet a válaszból: […]vonatkozóan kiadott igazolásával (A1 jelű nyomtatvány), akkor Magyarországon már nem tartozik a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá, így őt bejelenteni nem kell, és utána sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem merül fel. Az ügyvezetésért járó megbízási díja azonban a kettős adóztatás elkerülésére kötött angol-magyar egyezmény (2011. évi CXLIV. törvény) 21. cikke (2) bekezdésének és a 7. cikk elő­írásai értelmében Magyarországon adóztatható. Ennek következtében a kifizető kft.-nek a külföldi ügyvezetőnek kifizetett megbízási díjból az általános szabályok szerint személyijövedelemadó-előleget kell levonnia, bevallania és befizetnie. Az adókötelezettségek teljesítése érdekében a külföldi ügyvezető számára adóazonosító jelet kell kérni. Az angol ügyvezetőnek az Szja-tv. 13. § (1) bekezdése j) pontjának előírása nyomán személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtania a Magyarországon megszerzett tárgyévi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3846

5. találat: Angol állampolgárságú tagok biztosítása

Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?
Részlet a válaszból: […]lehetőség, hogy nem működnek közre a társaság tevékenységében, csak az üzletvezetői teendőket látják el választott tisztségviselőként, díjazás nélkül, vagy havonta a minimálbér 30 százalékát el nem érő tiszteletdíjért. Ebben az esetben biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, az esetleges tiszteletdíj után a betéti társaságnak 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell lerónia. Maradva ugyanennél a lehetőségnél, de a tiszteletdíj összege meghaladja a jelzett határösszeget, ekkor fennáll a biztosítás, és a tiszteletdíj után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1950 forintos tételes ehót. Amennyiben a tagok az üzletvezetői tevékenységre vagy egyéb feladatra munkaszerződést kötnek a társasággal, akkor munkaviszonyban álló dolgozóként biztosítottak, és szintén meg kell fizetni az előzőekben említett valamennyi járulékot és tételes ehót. Végül elképzelhető, hogy az érintettek tagként működnek közre a társaságban, azaz társas vállalkozónak minősülnek. Ebben az esetben is biztosítottak, és személyes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2079

6. találat: Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszból: […]létezik - a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályait kell alkalmazni. Magyarország egyezményt kötött mind az Amerikai Egyesült Államokkal (49/1979. MT rendelet), mind Nagy-Britanniával (1978. évi 15. tvr.) a kettős adóztatás elkerülésére, melyek alapján mind az amerikai, mind a brit illetőségű nyelvtanároknak Magyarországon kell adózniuk, amennyiben a következő három feltétel együttesen teljesül. 1. az adott naptári évben 183 napnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodtak, és 2. a munkáért járó térítést magyarországi illetőségű munkáltató fizette ki, valamint 3. a térítés költségét nem a magyar munkáltató külföldi telephelye viselte [14. cikk (2) bekezdése]. Amennyiben a kérdésbeli nyelvtanárok esetében az előbbi három feltétel együttesen fennáll, jövedelmük Magyarországon válik adókötelessé, és őket e jövedelmük tekintetében a belföldi adójogszabályok alapján adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy az általános szabályoknak megfelelően a társaságnak a munkavállalók béréből adóelőleget kell levonni, valamint a munkavállalóknak az adóévben elért belföldi jövedelmeikről és ezek személyi jövedelemadójáról adóbevallást kell benyújtaniuk. Az adóelőleg levonásakor a törvényi feltételek megléte esetén a munkaviszonyost megillető kedvezmények érvényesíthetők (pl. adójóváírás). A levont adóelőleget az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallani és befizetni. Amennyiben a külföldi személy az adott adóévben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, vagy az éves adóbevallás készítésekor kiderül, hogy a magyarországi jelenlét valójában nem haladta meg a 183 napot, a külföldi nem Magyarországon bír adózási illetőséggel, ezért a "tévesen" befizetett adóelőlegek visszaigényelhetők az APEH-től. Amerikával nincs a szociális biztonságról szóló egyezményünk, így állampolgárai magyarországi munkavégzésük esetén a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, a nyelvtanárok nyelviskolai munkavégzése tehát biztosítási jogviszonyt keletkeztet a Tbj-tv. - és nem államközi egyezmények - előírásai értelmében. Szociális biztonságról szóló egyezményünk Nagy-Britanniával sincs, azonban az EU-tagállamok állampolgárai a közösségi koordinációs rendeletek, s mint ilyen az 1408/71/EKG rendelet hatálya alá tartoznak. A jelzett közösségi szabályok értelmében az EU állampolgára annak az országnak a társadalombiztosítása alá tartozik, amelyben munkaviszony keretében foglalkoztatják, ezért nem lehet kétséges, hogy a brit illetőségű nyelvtanárok - az amerikaiakhoz hasonlóan - ugyancsak a magyar társadalombiztosítás és a Tbj-tv. hatálya alá tartoznak. Esetükben a magyar állampolgárokhoz hasonlóan járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részét kell tekinteni, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], valamint az Szja-tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összegét. Amennyiben ilyen jövedelemfajtákkal a nyelvtanárok nem rendelkeznek (pl. mert a Magyarországon megszerzett jövedelmük az előzőekben ismertetett kettős adóztatás elkerülését biztosító szabályok következtében Magyarországon nem adóztatható), a munkaszerződésükben meghatározott személyi alapbér képezi a járulékfizetésük alapját. A fizetendő járulékok típusa megegyezik a magyar állampolgárok által, illetve utánuk fizetendő járulékokkal, azaz a foglalkoztató társaságnak a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell bevallania és megfizetnie, míg a nyelvtanároktól a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (vagy a törvényi feltételek fennállása esetén kötelezően létrejövő magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 8 százalékos tagdíjat és a 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot), valamint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell levonnia, bevallania és befizetnie. A Tbj-tv. 50. §-ában előírtaknak megfelelően a megállapított, levont társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében, és a 2. számú mellékletben részletezettek szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az adóhatóságnak. A társaságnak a nyelvtanárok után a tételes egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, e téren külföldi állampolgárságuknak nincs jelentősége [Eho-tv. 6. § (1) és (3) bekezdései]. A munkaviszony keretében foglalkoztatott külföldi nyelvtanárok után a társaságnak a munkaadói és a munkavállalói járulékkal kapcsolatosan levonási, bevallási és befizetési kötelezettsége áll fenn, melyet az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni. Tekintettel arra, hogy olvasónk nem jelölte meg, hogy az "itt-tartózkodás költségei" konkrétan mit takarnak, ezért a terjedelmi korlátok miatt csak néhány jellemzőnek gondolt költség - pl. a szállás, étkezés, utazás költségeinek - átvállalását, megtérítését emeljük ki. A munkáltató a munkavállalója részére természetben és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1981

7. találat: Angol állampolgárságú kft.-tagok járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. angol állampolgárságú, személyesen közreműködő tagjai részére rendszeresen kifizetett jövedelem után abban az esetben, ha a tagok Nagy-Britanniában nyugdíj- és egészségbiztosítással rendelkeznek, és havonta 1-2 hetet tartózkodnak Magyarországon? Amennyiben nem szükséges nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a Magyarországon kifizetett tagi jövedelem után, milyen bizonylattal igazolhatják az uniós biztosításukat az érintett tagok?
Részlet a válaszból: […]felmerülhet díjazásuk után a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége is. Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli ugyanis a céget a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetében az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után, amennyiben a jövedelem után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetés nem áll fenn [Eho-tv. 2. § a) pontja és (5) bekezdése]. Kérdés tehát, hogy a Tbj-tv. értelmében az angliai állampolgárságú személyek belföldinek minősülnek-e. A Tbj-tv. 4. § u) pontjának 2. alpontjába foglalt fogalommeghatározás szerint belföldinek bármely EU-tagállam állampolgárai akkor minősülnek, ha legalább a külön jogszabály szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, 2007. július 1-jétől pedig akkor, ha a 2007. évi I. tv. szerinti szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Mivel az ismertetett jogszabályi feltételek meglétének vizsgálatához szükséges pluszinformációkkal nem rendelkezünk, a belföldi minőséget olvasónknak kell a leírtak figyelembevételével eldöntenie. Amennyiben az angol állampolgárságú tagok az előzőek értelmében belföldinek minősülnek, a következő lépésben azt kell megvizsgálni, hogy a Magyarországon megszerzett jövedelmük adóelőleg alapját képezi-e. Ennek megítéléséhez a Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia között a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény (1978. évi 15. tvr.) előírásait kell segítségül hívni. Az egyezmény 15. cikke értelmében az angol állampolgárságú magánszemély magyarországi nem önálló munkából származó jövedelme Magyarországon adóztatható, kivéve ha az angol illetőségű magánszemély a vonatkozó adózási évben nem tartózkodik összesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1833

8. találat: Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
Részlet a válaszból: […]Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresének megfelelő összeget. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak - a korábbi megállapítástól számított - három éven belüli újabb esetében a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás újbóli megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) ötszöröse. A munkaadó által befizetendő összeg első esetben az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják." "40. § (1) A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja-tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást], étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. 41. § A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1 százalékát köteles fizetni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 259
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszból: […]eltérően az Eho-tv. szabályai a munkaviszonyban álló személy után, annak illetőségétől függetlenül előírják a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget. Abban az esetben, ha az amerikai és az angol munkavállalók közül valamelyik belföldinek minősül [az a természetes személy, aki rendelkezik, illetőleg jogosult rendelkezni az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal), a 14 éven aluliak esetében a személyazonosítóról kiadott hatósági igazolvánnyal, továbbá a menekült és a hontalan], természetesen a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerint kell utána a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást befizetni. Szándékosan nem említettük a cseh állampolgárságú személyt, ő ugyanis más megítélés alá esik. A Tbj-tv. 13. §-a szerint a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Magyarország és Csehszlovákia között - az 1959. évi 41. tvr és a 9/1960. MüM. rendelet - szociálpolitikai egyezmény van hatályban, melynek azonos elbánásról szóló 2. cikkelye alapján a társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a magyar állampolgárokkal azonosan kell elbírálni azokat a cseh és szlovák állampolgárokat, akik Magyarország területén dolgoznak, illetve tartózkodnak. Az egyezmény 4. cikkelye szerint annak az országnak a társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni, ahol a dolgozó a társadalombiztosítás szempontjából döntő tevékenységét folytatja. Amennyiben egyidejűleg mindkét országban végez ilyen tevékenységet, a főfoglalkozás szerinti ország társadalombiztosítási jogszabályait kell alkalmazni. Ha a cseh állampolgárnak Csehországban van a főfoglalkozása, akkor magyarországi tevékenységére a magyar társadalombiztosítási szabályok nem vonatkoznak. A magyar társadalombiztosítási kötelezettség kiterjed a cseh állampolgárok magyarországi foglalkoztatására, amely megvalósulhat pl. munkaviszonyban, tagsági viszonyban, megbízási jogviszonyban is. A főfoglalkozásról szóló igazolást az illetékes cseh társadalombiztosítási szerv adja ki. Tehát a Magyarországon főfoglalkozásképpen munkát végző cseh állampolgár után az általános szabályok szerint kell a járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni. A biztosított külföldi állampolgárságú személyek részére is TAJ-számot kell igényelni. A járulékfizetés szabályai után a kérdésben szereplő személyek magyarországi munkavégzéséből származó jövedelmeikkel összefüggésben teljesítendő személyi jövedelemadó fizetésének szabályait tekintjük át. Hazánknak mindhárom országgal van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye [49/1979. (XII. 6.) MT rendelet a magyar-amerikai egyezményről, 1978. évi 15. tvr Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és Magyarország közötti egyezményről, 1996. évi XCIII. tv. a cseh-magyar egyezményről]. Az egyezmények lényegében azonos rendelkezéseket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. május 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 237