146 cikk rendezése:
1. cikk / 146 Elvesztett tb-kiskönyv
Kérdés: A munkáltató többszöri költözése során elveszett a munkavállaló által átadott biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolványa. A munkáltató ennek tényét elismerte, majd ezt követően kiállított és átadott egy új igazolványt, mely azonban csak a most megszüntetett jogviszony bejegyzését tartalmazza. Miként pótolhatók az adatok, illetve a volt munkáltató vagy a munkavállaló kötelezettsége ezek beszerzése? Létezik valamilyen elektronikus felület a szükséges adatok hivatalos lekérdezésére?
2. cikk / 146 Harmadik országbeli munkavállalók bejelentése
Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.
3. cikk / 146 Magyarországon élő orosz állampolgár munkavégzése külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?
4. cikk / 146 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: A jelenlegi szabályok szerint pontosan mely űrlapon lehet észrevételt tenni a tb-ellenőrzés jegyzőkönyvére? A kifizetőhelynél lefolytatott átfogó ellenőrzés kapcsán a jegyzőkönyvben nem került feltüntetésre a nyomtatvány pontos kódja és elnevezése, csak az alábbiakat tartalmazta iránymutatásként: „Az ellenőrzött szerv a jegyzőkönyvben foglaltakra – annak átvételétől számított 15 napon belül – észrevételt tehet. Az esetleges észrevételt a jegyzőkönyv ügyazonosítójára történő hivatkozással elektronikus úton kell megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztály Ellenőrzési Osztály részére, a Magyar Államkincstár által erre a célra rendszeresített és a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) közzétett nyomtatvány használatával.”
5. cikk / 146 Keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése
Kérdés: Jogosult a munkáltató az otthonában felkeresni a munkavállalót abban az esetben, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a keresőképtelensége alatt nem tartózkodik otthon, és nem tartja be az orvos utasításait, ezzel hátráltatja a gyógyulását?
6. cikk / 146 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
7. cikk / 146 Külföldi művészek szerzői jogdíja
Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
8. cikk / 146 Munkavállalás céges rendezvényen
Kérdés: Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?
9. cikk / 146 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
10. cikk / 146 Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?