Nyugdíj-biztosítási ellenőrzés

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy cég nyugdíj-biztosítási ellenőrzést kapott, mely során az ellenőr 1988-tól kéri a béradatokat, a foglalkoztató viszont csak 5 évre visszamenőleg tárolta az iratanyagot?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 54. §-a, illetve a Tny-tv. 100. §-a alapján anyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinek szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjeda nyugdíj-biztosítással kapcsolatos jogszabályok megtartására, illetőleg anyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Egyéni ügyvéd járulékminimuma

Kérdés: 2006. júliustól milyen összeg után kell megfizetni a minimumjárulékot annak az egyéni ügyvédnek az esetében, akinek munkájához szükség van szakképzettségre, és már betöltötte az 50. életévét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § b) pontja 3. alpontja értelmében az egyéniügyvéd társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak minősül, azazbiztosítási és járulékfizetési kötelezettségére az egyéni vállalkozókravonatkozó szabályokat kell alkalmazni, nem a 316/2005. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] Az első esetben megbízási jogviszonyban álló személyről vanszó, akinek e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) havi jövedelme nem éri el a minimálbért, tehátnem terjed ki rá a biztosítás. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

GYES-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagjait (akár beltag, akár kültag) akkorkell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásosjogviszonyban teszi.Amennyiben ez utóbbi megoldást választják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Társas vállalkozó január havi járulékalapja

Kérdés: Társas vállalkozás tagja a 2006. február 12-i tagi jövedelme után még az 57 000 forint után fizeti a járulékokat, vagy a 62 500 forint után? Amennyiben az 57 000 forintot kell figyelembe venni, miért van a csúszás?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás tagjának járulékfizetését a Tbj-tv.27-28. §-ai szabályozzák. A 27. § (1) bekezdésének szövege értelmében abiztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékalapja a tag részére a személyes közreműködésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói járulék fizetésének kötelezettségét az Ftv.vezette be 2005. január 1-jétől. A törvény értelmében az egyéni és a társasvállalkozónak 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kell fizetni, amelynekalapja az egészségbiztosítási járulék alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Német állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett az a német állampolgár, aki Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, éves szinten átlagban 1/4 részben Magyarországon, 3/4 részben Németországban tartózkodik, és egy mérnöki tanácsadással foglalkozó kft. alapító tagja és ügyvezetője? Németországban a munkahelyéről olyan jogcímen lépett ki, hogy nyugdíjazásáig – ami még két év – fizetik utána a biztosítást, és ez alatt a 2 év alatt havonta kap a cégtől "végkielégítés címén" jövedelmet.)
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell tisztázni, hogy az érintett németügyvezetőre egyáltalán kiterjedhet-e a biztosítás Magyarországon. Az1408/71/EGK rendelet egyik legfontosabb alapelve ugyanis, hogy egy uniós állampolgára egyidejűleg csak egy országban lehet biztosított. Ebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Szakmai gyakorlaton lévő külföldi egyetemi hallgatók jogállása

Kérdés: Milyen adózási és járulékfizetési kötelezettség terheli a 4-6 hetes magyarországi szakmai gyakorlaton lévő francia vagy német egyetemi hallgatókat? A szakmai gyakorlat 2006 nyarán valósulna meg. Van-e bejelentési kötelezettség velük kapcsolatban? Mennyiben befolyásolja helyzetüket a két országgal fennálló kettős adóztatást elkerülő egyezmény?
Részlet a válaszából: […] Az egyetemi hallgató szakmai gyakorlata önmagában nemkeletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt, így bejelentési ésjárulékfizetési kötelezettség velük kapcsolatban szóba sem jöhet.A kettős adóztatás elkerülése érdekében Franciaországgal(kihirdetve a 65/1981. MT rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémára pontos eligazítást ad a képzésiköltségek átvállalásával kapcsolatos – az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p)pontjának alkalmazását segítő – 2004/8. számú adózási kérdés.E szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontja értelmébennem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Viszonteladók részére hirdetett nyereményjáték

Kérdés: Viszonteladókat és lakossági vásárlókat is kiszolgáló ital-nagy- és -kiskereskedelmi kft. viszonteladói körében a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, melynek eredményeként a játékban meghatározott forgalmi növekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Járulékfizetés szempontjából minek minősül ez a nyeremény, kell-e utána fizetni a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan elsődlegesen az mondható el, hogyjárulékfizetési kötelezettség biztosítási jogviszony hiányára tekintettel azutak értéke után nem merülhet fel. Egyébként a kérdés eldöntésében az játssza afőszerepet, hogy az egzotikus utazásokat közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.
1
100
101
102
124