Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. április 2-án kiadott tájékoztatója pontosválaszt ad a kérdésre.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a magánszemélyválasztása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelemután is 25 százalékos mértékű lineáris adót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Betéti társaság üzletvezetőjének jogállása

Kérdés: Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] Az említett betéti társaság üzletvezetője tevékenységét(amely nem minősül személyes közreműködésnek) a Gt. 22. § (3) bekezdésértelmében választott tisztségviselőként láthatja el. A választotttisztségviselőre [a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapján] abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Kiegészítő tevékenységű tag egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű tagok részére kifizetett tagi jövedelemből?
Részlet a válaszából: […] A társaság nyugdíjas tagja akkor minősül kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységébenténylegesen és személyes közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízásijogviszony keretében történik [Tbj-tv. 4. § d) és e) pontjai]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Kiegészítő tevékenységű beltag járuléka

Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy betéti társaság kiegészítő tevékenységű beltagjának, aki a társaság üzletvezetője, de rendelkezik heti 20 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után ahavi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben is megkell fizetni, – tekintve, hogy a jogszabály erre vonatkozóan eltérőrendelkezést nem tartalmaz –, ha az érintett rendelkezik további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie július-augusztus hónapokra annak a diáknak, aki 2008. június hónapban leérettségizik és befejezi középiskolai tanulmányait, és 2008. szeptembertől nappali tagozatos főiskolai hallgató lesz? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a diák 2 éves nappali tagozatos OKJ-s képzésben vett részt, és utána megy főiskolára? Mit kell tennie annak az érettségizőnek, aki 2008. augusztusában 1 évre Amerikába utazik, ahol egy közvetítő cégen keresztül hivatalosan munkát vállal, és ott fizeti a biztosítását is?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől a tanulók, hallgatók egészségügyiszolgáltatásra jogosultságának feltételei, illetve az egészségügyiszolgáltatási járulék fizetésének szabályai módosultak, pontosításra kerültek.Az új szabályok értelmében a nappali tagozatos középiskolai tanuló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Evás bt. rokkantnyugdíjas beltagja

Kérdés: Kell-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, és milyen egyéb járulékot kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után, ha személyesen nem vesz részt a társaság tevékenységében, kizárólag osztalékot kap? A társaságnak van egy másik beltagja.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében a betéti társaságbeltagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem megbízásijogviszonyban teszi. Ez vonatkozik a kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémával már a 2000. évi 28. és 134. számúAPEH adózási kérdés is foglalkozott. Ezek értelmében meghatározó (50 százalékotmeghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkező tag nem láthatja elmunkaviszonyban az ügyvezetői teendőket. Ezeket az iránymutatásokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] Semmi akadálya annak, hogy a 20 százalékos tag heti 20 órásmunkaidő mellett munkaviszony keretében lássa el a fodrászi teendőit atársaságnál. Reá nézve – amennyiben keresete nem éri el a mindenkori minimálbérösszegét – a szolgálati idő arányos csökkenésén túl ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kétfelé kell választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya

Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
Részlet a válaszából: […] Némileg pontosítani szükséges az előadásokon hallottakat.Attól, hogy valaki egy társas vállalkozás tagja – ide nem értve az ügyvédiiroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, illetve az oktatói munkaközösség ésa gépjárművezető-képző munkaközösség tagjait, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
1
38
39
40
44