438 cikk rendezése:
1. cikk / 438 Egyszemélyes kft. tulajdonosa
Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
2. cikk / 438 Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
3. cikk / 438 Biztosítási jogviszony nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Öregségi nyugdíjba vonuló, de tovább dolgozó munkavállaló esetében elég az előlegfolyósításról szóló határozat a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez? A határozat tartalmazza, hogy a munkavállaló jogosult öregségi nyugdíjra, de a szolgálati idejének a mértékét még pontosítani kell. Kezelhető kiegészítő tevékenységűként a dolgozó ebben az esetben?
4. cikk / 438 Pénzbeli ellátásra nem jogosult kismama biztosítása
Kérdés: Szünetel a biztosítása annak a kismamának, aki szülési szabadságon van, de CSED-re és GYES-re sem jogosult? A kérdés azért merült fel, mert a Tbj-tv. biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályozása nem említ szülési szabadságot, fizetés nélküli szabadság megfogalmazást alkalmaz, amely alatt, ha CSED-folyósítás történik, akkor nem szünetel a biztosítás.
5. cikk / 438 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
6. cikk / 438 Egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalása
Kérdés: Mikor kell benyújtania a ’T1011U jelű bejelentőlapot a munkáltatónak, ha át kívánja vállalni annak a munkavállalójának az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetését, aki jelenleg GYES-en van, fizetés nélküli szabadsága 2025. június 21-én lejár, ezután június 23-tól július 10-ig az előző évekről áthozott szabadságát tölti, majd július 11-ig fizetés nélküli szabadságra megy, mert kisgyermeke óvodai elhelyezése nyáron még nem megoldott? Fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság még 45 napig, vagy már a fizetés nélküli szabadság első napjától meg kell fizetni a járulékot?
7. cikk / 438 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
8. cikk / 438 Német állampolgár munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak az 1960. június 23-án született munkavállalója nyugdíjazásával kapcsolatban? Közreműködnie kell a nyugdíjkérelem beadásában, vagy ez a magánszemély feladata? A dolgozó német állampolgár, 2016. augusztus 5-től dolgozik jelenlegi munkáltatójánál heti 40 órás munkaviszonyban karosszérialakatosként. Hátrányt jelent a dolgozóra nézve, ha 2024. december 31-én közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya, és a nyugdíjazásig már nem létesít másik jogviszonyt? Igénybe veheti ebben az esetben is a nyugellátást, illetve hatással lehet a kevesebb szolgálati idő a nyugdíj összegére? Valóban nem szüntetheti meg felmondással a cég a dolgozó munkaviszonyát?
9. cikk / 438 Szünetelő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az október és a november havi járulékfizetési kötelezettsége egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2024. október 15-től táppénzben részesül, majd november 5-től szünetelteti a vállalkozását? A vállalkozó szeptember hónapot követően nem számolt el kivétet.
10. cikk / 438 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosult lehet GYED-re 2024. november 13-tól az édesapa a 2024. május 13-án született gyermekére tekintettel abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatójánál 2023. január 6-tól áll fenn a munkaviszonya, és saját bevallása szerint ezt megelőzően egyéni vállalkozó volt? Az édesanyának nincs munkaviszonya, 2024. június 1-től október 4-ig GYES-ben részesült.
