216. Társadalombiztosítási Levelek / 2012. április 10.
TARTALOM

Hogyan valósulhat meg a béren kívüli juttatásnak minősülő munkahelyi étkeztetés 2012. január 1-jétől a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen abban az esetben, ha az étterem üzemeltetője nem bocsát ki utalványt? Minden egyes magánszemélynek kérnie kell egy cégnévre szóló számlát az étteremtől?

Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?

Igénybe veheti-e 2012. január 1-jétől a három gyermek után járó családi adókedvezményt az a munkavállaló, aki a házastársa előző házasságából született két gyermekét is neveli az egy közös gyermekük mellett?

Jogosult-e a 206 250 forint összegű családi kedvezmény igénybevételére egy azonos lakcímen élettársi közösségben élő pár férfi tagja, ha három gyermeket nevelnek, amelyből kettő az édesanyáé, egy pedig közös? A munkáltató elutasította az apa kérelmét azzal a hivatkozással, hogy ő csak a saját gyermeke után jogosult a 62 500 forintos kedvezményre.

Levonhatja-e a munkáltató a munkavállalótól a felszolgálási díj után fizetendő nyugdíjjárulékot? Jogosult lesz-e ezen befizetés után valamilyen ellátásra a munkavállaló?

Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a szakoktatást végző betéti társaságnak, ha 2012 júniusától fodrász szakmunkástanulók gyakorlati képzésével szeretne foglalkozni? Milyen szerződéseket kell kötni a gyakorlati képzés kapcsán? Mely törvények, rendeletek szabályozzák a gyakorlati képzést és annak adatszolgáltatását?

Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak 2012-ben egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozónak, aki 2011 decemberétől egészségügyi okból szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, januártól bérbe adta az üzletét, és adószámmal rendelkező magánszemélyként tevékenykedik? Fizetnie kell-e továbbra is az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kell-e szociális hozzájárulási adót és egyéni járulékokat fizetni az ügyvezető után, ha tagja a társaságnak, illetve ha nincs tagi jogviszonya, abban az esetben, ha egy másik társaságban rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és ott megfizetik utána a járulékokat?

Be kell-e jelenteni az adóhatóságnak azt a szlovák állampolgárt, aki heti két munkanapot egy magyar cégnél, heti 3 napot pedig Szlovákiában dolgozik, ahol rendelkezik biztosítással is? Keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség a dolgozó után, aki Szlovákiában kiadott európai uniós kék színű egészségbiztosítási kártyával rendelkezik?

Keletkezik-e biztosítási jogviszonya, illetve járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy társaság külföldi állampolgárságú tagjának, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de ezért semmilyen jövedelmet nem vesz fel? Az ügyvezetői feladatokat más személy látja el.

Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.

Milyen járulékokat, illetve adót kell fizetnie 2012. január 1-jétől a korábban előrehozott öregségi nyugdíjban, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak? Kell-e fizetnie 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, ha igen, jogosult lesz-e ez alapján táppénzre? Részesülhet-e továbbra is jövedelempótló ellátásban?

Meg lehet-e változtatni a keresőképtelenség kódját úgy, hogy közben a biztosított nem vált keresőképessé? Mi a teendője a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy dolgozót a keresőképtelenségének intézése során elütött egy autó a villamosmegállóban. A kifizetőhely az úti balesetre tekintettel folyamatosan baleseti táppénzt folyósított. A dolgozó több hónapi keresőképtelenség után kórházba került a balesettel kapcsolatban, ahonnan "8"-as kóddal bocsátották el, és ezután a további beteglapjait a háziorvos is "8"-as kóddal állította ki. A váltás elkerülte a kifizetőhely figyelmét, ezért továbbra is baleseti táppénzt folyósítottak.

A januári 31 naptári nap vagy a 180 nap lesz a nem rendszeres jövedelem osztószáma annál a dolgozónál, akinek a táppénzét 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani, amely a 2011. január 14-től 2012. január 22-ig tartó időszakban gyűlt össze, és ez alatt 2011. januárra vonatkozóan 48 000 forint bónuszt kapott 2011. február 10-én?

Figyelembe vehető-e a családi pótlék összegének számítása során a doktorandusz egy 3 gyermekes családnál, ahol a legnagyobb gyerek 2011 júniusában kapta meg osztatlan képzésű gyógyszerészdiplomáját, majd felvették nappali tagozatos doktorandusznak, és az ösztöndíján kívül egyéb jövedelemmel nem rendelkezik?

Jogszerű-e a nyugdíj csökkentéséről szóló határozat az alábbi esetben?
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.

Kérhet-e visszamenőleg valamilyen kártérítést a nyugdíj-biztosítási szakigazgatási szervtől az az 1954-ben született igénylő, aki csak 2012. január 1-jétől, a munkaügyi bíróság határozata alapján vált jogosulttá korhatár előtti ellátásra annak ellenére, hogy már 2011 júliusában betöltötte az előrehozott öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges életkort, és 3 év korkedvezmény beszámításával 42 év szolgálati időt szerzett? A munkaügyi perre a korkedvezmény elismeréséhez volt szükség, amelynek lezárásáig a jogviszony megszüntetésére nem került sor. Milyen hátrányok érhetik azért, mert nem az előrehozott öregségi nyugdíja alakult át korhatár előtti ellátássá?

Igénybe tudja-e venni a korhatár előtti nyugdíjat egy munkavállaló, aki 2012. augusztus 29-én tölti be a 60. életévét, és 43 év szolgálati idővel rendelkezik, de 2011. december 31-ig nem kötött megállapodást a munkáltatójával? A dolgozó információi szerint a megállapodás visszamenőlegesen is megköthető, a cég pedig szeretne élni ezzel a lehetőséggel.

Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?

Felmondhatja-e rendes felmondással a munkáltató egy munkavállaló munkaviszonyát minőségi csere felmondási okkal? Jogszerű-e ez az eljárás?