8 találat a megadott figyelembe vehető gyermek tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]képviselik. Nevezettek a saját háztartásában nevelt tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti, jogosultak az ellátásra. A gyám kizárólag addig az időpontig jogosult a gyámolt gyermek után családi pótlékra, míg a gyámság az ezt alátámasztó határozat alapján fennáll. Ez azonban legkésőbb a gyermek 18. életévének betöltésekor megszűnik. Ezenfelül valóban van olyan lehetőség, hogy a gyermeket a gyermekszámba beszámítsák. Ez azt jelenti, hogy amennyiben van még családi pótlékra jogot adó gyermek a háztartásban, a részére járó ellátás egy további gyermek figyelembevételével jár a szülőknek, esetleg, ha két beszámító gyermek van, akkor kettővel magasabb összegű ellátás állapítható meg arra a gyermekre vagy gyermekekre, akik az ellátásban még részesülnek. Az összegbe történő beszámításnak több módja lehetséges. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult. Be lehet még számítani azt, aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Beszámítható, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Végül, de nem utolsósorban a gyermekszámba beszámít az a gyermek is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, itt azonban a jogszabály néhány kivételt megemlít. Érdemes tisztázni, hogy kik jogosultak saját jogon ellátásra, valamint, hogy mely gyermekek esnek ki a körből. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben, a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.A hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulók szerepelnek az Oktatási Hivatal adatállományában. Ebben az adatbázisban a hallgatói jogviszonyukat szüneteltető, azaz passzív féléves hallgatók is szerepelnek, mivel a hallgatói jogviszony a szüneteléssel nem szűnik meg. A családi pótlék összegszerűsége megállapításakor a hallgatói jogviszony fennállása nem az egyetlen feltétel, melyet a hatóságnak vizsgálnia kell. A vizsgálati szempontok között van például a saját háztartásban nevelés feltétele, vagy a jövedelemszerző tevékenység tilalmával kapcsolatos feltétel. Összességében kimondható, hogy a családi pótlék[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Figyelembe vehető még, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek esetében a kérelem benyújtásakor, továbbá az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására - tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. Az ellátás összege egygyermekes család esetén továbbra is 12 200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint. Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint. Három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint. Mint olvasható volt, a felsőoktatási intézményben képzésben részesülő hallgató általánosságban a családi pótlék megállapított összegében beszámítható. Az említett szabályozás egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. Beszámítható a gyermek a családi pótlék összegének kiszámításánál, ha felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben vesz részt. Az említett gyermek doktorandusz, vagyis doktori képzésben vesz részt. A Cst. a doktorképzést vagy doktorandusz kifejezést nem említi. Azonban a felsőoktatásban folyó képzés rendszeréről szóló Felsőokt-tv.-ben olvashatunk róla. Nézzük először, hogyan fogalmaz a jogszabály az alapképzésről. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, továbbá aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Figyelembe vehető még, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek esetében a kérelem benyújtásakor, továbbá az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására - tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. Esetünkben a felsoroltak közül a felsőoktatási intézményben képzésben részesülő hallgatóval kapcsolatos szabályozásnak van jelentősége. Az említett szabályozás egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. Beszámítható a gyermek a családi pótlék összegének kiszámításánál, ha felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben vesz részt. Jelen esetben a gyermek doktorandusz-, vagyis doktori képzésben vesz részt. A Cst. a doktorképzés vagy doktorandusz kifejezést nem említi, ezért ezt más jogszabály alapján kell beazonosítanunk. A felsőoktatásban folyó képzés rendszeréről a Felsőokt-tv.-ben olvashatunk. Nézzük először, hogyan fogalmaz a jogszabály az alapképzésről. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A?képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A?mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A doktori képzést ez idáig nem taglaltuk, mert az sem az alap, sem a mesterképzésnek nem része. A gyógyszerészképzés egységes, osztatlan képzésnek számít, ami azt jelenti, hogy az alapfokozatot és mesterképzést egységesen és kötelezően tartalmazza. Az egységes, osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. Ezt követően - vagyis a mesterképzés,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, továbbá aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Figyelembe vehető még, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek esetében a kérelem benyújtásakor, továbbá az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására - tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. Esetünkben a felsoroltak közül a felsőoktatási intézményben képzésben részesülő hallgatóval kapcsolatos szabályozásnak van jelentősége. Az említett szabályozás egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. Beszámítható a gyermek a családi pótlék összegének kiszámításánál, ha felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben vesz részt. Levélírónk gyermeke doktorandusz, vagyis doktori képzésben vesz részt. A Cst. a doktorképzés vagy doktorandusz kifejezést nem említi, ezért ezt más jogszabály alapján kell beazonosítanunk. A felsőoktatásban folyó képzés rendszeréről a Felsőokt-tv.-ben olvashatunk. Nézzük először, hogyan fogalmaz a jogszabály az alapképzésről! Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. Ezzel előkészítettük az utat a mesterképzésre. A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Az első és második szintű képzésről ezek után már van elképzelésünk, de még keresni kell a doktori képzést, mert eddig a törvény erről még nem beszélt. A gyógyszerészképzés egységes, osztatlan képzésnek számít, ami azt jelenti, hogy az alapfokozatot és a mesterképzést egységesen és kötelezően tartalmazza. Az egységes, osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elveszíti. Háztartásban tartózkodónak kell tekinteni - több más esettel együtt - azt, aki kül- és belföldi tanulmányok folytatása okán tartózkodik a háztartáson kívül, például kollégiumban lakik. A háztartásban tartózkodó gyermekek közül sem lehet mindenkit figyelembe venni. Az alábbiakban nézzük azokat, akiket beszámíthatunk. Értelemszerűen azt, aki után a szülő családi pótlékban részesül, figyelembe kell venni a többi gyermek után járó ellátásban is. Emellett az a személy is figyelembe vehető, aki után nem a szülő, hanem saját maga részesül családi pótlékban. Ilyen lehet például a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg személy, aki az említett kor előtt az OOSZI (Országos Orvosszakértői Intézet) határozata alapján a munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette. A kérdésben említett gyermek felsőoktatási intézményben tanul. A családi pótlék összegének megállapításánál akkor lehet figyelembe venni, ha első főiskolai szintű alapképzésben vesz részt, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Tehát, aki másoddiplomája miatt végzi a főiskolát, egyetemet, már figyelembe vehető személy nem lehet. A szülő az igény bejelentésekor, továbbá az ellátás folyósítása alatt minden év szeptember 30-ig köteles hivatalos igazolással jelezni a hallgatói jogviszony fennállását. Az ügyintézők részére azonban azt tanácsolom, hogy a félévente figyeljenek oda a hallgatói jogviszony fennállására, mivel, mint tudjuk, főiskolán, egyetemen minden félévre külön-külön beiratkozás szükséges, és így egy félév kihagyása miatt gyorsan jogalap nélküli kifizetés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapképzésben részt vevő hallgató. Tehát a szabályozás ezen része változatlan maradt. Példának okáért, ha egy háztartásban két gyermeket nevelnek, az egyik gyermek középfokú, a másik felsőfokú tanulmányokat folytat, akkor a család 11 700 forint helyett 12 700 forint családi pótlékban részesül. 2006. december 31-ig azt a gyermeket, aki a középiskolát elvégezte, és az új képzési időszakban hallgatói jogviszonyt létesített, annak a hónapnak a kezdetétől lehetett figyelembe venni, amelyben a felsőfokú tanintézetbe beiratkozott, ez általában a szeptemberi hónapra esett. A változás a megemelt családi pótlék folyósításának kezdetét módosította. A tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a gyermeket a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni. Példa: Egy családban 3 gyermeket nevelnek, akik 14, 17 és 19 évesek. Mindhárman középfokú tanintézetben tanulnak. A 19 éves gyermek 2007 júniusában befejezi középiskolai tanulmányait, majd 2007 szeptemberében főiskolára iratkozik be. A folyósítás a következőképpen alakul: - 2007. június: 44 700 forint, - 2007. július, augusztus: 25 400 forint/hó,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, - aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő hallgatója, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, - aki saját jogán jogosult az ellátásra. Saját háztartásban lévő gyermekként kell figyelembe venni az anyasági támogatás kivételével, minden családtámogatási ellátás tekintetében azt a gyermeket, - aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt (pl. hetes bölcsődében, diákotthonban, kollégiumban, külföldön vagy lakóhelyétől távol folytatja tanulmányait), - akit 30 napnál rövidebb időtartamra bentlakásos szociális intézményben - átmeneti jelleggel - helyeznek el, - aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt a családok átmeneti otthonában tartózkodik (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak[…] részlet vége a válaszból.