6 találat a megadott felszolgálási díj tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]illetve ha az említett közreműködői körbe tartozik, akkor kell, hogy részesüljön.A felszolgálási díjból 2020. július 1-jétől az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékot, azaz a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a biztosítottól levonni, bevallani és megfizetni. A felszolgálási díj ezt megelőzően is járulékalapot képezett, de utána a nyugdíjjárulékot a foglalkoztatónak kellett megfizetnie.A járulékalapot képező jövedelem után ugyanakkor csak abban az esetben áll fenn a járulékfizetési kötelezettség, ha annak juttatására biztosítási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]után is meg kell fizetni. Az Art. 2020. július 1. napjától hatályos 50. §-a (2) bekezdésének 32. pontjára tekintettel a 2008. számú bevallás is tartalmazni fogja a felszolgálási díjból levont (megfizetett) társadalombiztosítási járulék alapját és összegét.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.21. alpontja egyelőre nem fog módosulni, tehát a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címén megszerzett bevétel továbbra is személyijövedelemadó-mentes bevételnek fog minősülni.A Szocho-tv. jelenleg elfogadott, 2020. július 1. napjától hatályos szövegezése alapján az 1. § (3) bekezdése továbbra sem vonja be a szociálishozzájárulásiadó-köteles jövedelmek körébe az új Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján járulék-alapot képező, de az Szja-tv. szerint adómentesnek minősülő jövedelmeket. A törvény szerint kizárólag az új Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 30. §-a alapján járulékalapot képező jövedelmek után kötelezi a kifizetőt a szociális hozzájárulási adó megfizetésére. A felszolgálási díj tehát továbbra sem lesz szociálishozzájárulásiadó-köteles azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik nem munkaviszony keretében dolgoznak a foglalkoztatónál.Az új Tbj-tv. 177. §-a azonban kiegészíti a Szocho-tv. 1. §-át egy új, (10) bekezdéssel, amely szerint a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előírja, hogy az említett díjazás után a foglalkoztatónak (rendhagyó módon) 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetni.Az új Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szintén járulékalapnak tekinti - az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.21. pontja szerint egyébként adómentes - felszolgálási díjat, ugyanakkor nem tartalmaz rá vonatkozóan külön előírásokat. Ez azt jelenti,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség a foglalkoztatót terheli a foglalkoztatott helyett. Csakhogy az Mt. szerinti nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya vonatkozásában sem a foglalkoztató, sem pedig a foglalkoztatott fogalma nem értelmezhető.A Tbj-tv. 4. §-ának i) pontja értelmében ugyanis foglalkoztatottnak az minősül, akit foglalkoztatója biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztat, míg ugyanezen szakasz a) pontja értelmében - főszabály szerint - bárki vagy bármely szervezet foglalkoztatónak minősül,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének - külön jogszabályokban meghatározott - adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az éttermet üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni. A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján a szervizdíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után azonban a foglalkoztatott nem köteles sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés a) pontja]. A foglalkoztatott helyett a foglalkoztató köteles a szervizdíj után a 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni [Tbj-tv. 26. § (7) bekezdése]. Az idézett jogszabályokra tekintettel tehát nem jár el helyesen a vállalkozás, amennyiben a szervizdíj adókkal és járulékokkal csökkentett hányadát nem teljes egészében, hanem csak felerészben fizeti ki a felszolgálásban közreműködők részére. Az eddig ki nem fizetett szervizdíjak - az áfával csökkentett és a 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulék megfizetése után fennmaradó részének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalék nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátóüzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15 százalékos nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. A Tny-tv. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) - a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni - többek között - a felszolgálási díj 81 százalékát is. A törvény szövegét értelmezve[…] részlet vége a válaszból.