7 találat a megadott gyakorlati képzés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kötelezettséggel járó, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonyt, így az e tevékenységből származó jövedelem után sem járulékot, sem pedig szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Ugyanakkor a díjazás szja-köteles, azaz a törvényben meghatározott kötelező
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzésére nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. Főszabály szerint a hallgatót a munkavégzése alapján díjazás illetheti meg. Azonban a 6 hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén egyértelműen kötelező a díjazás fizetése, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 százaléka [Felsőokt-tv. 44. § (3) bekezdés a) pontja]. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11. pontja úgy rendelkezik, hogy hallgatói szerződés alapján a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a Felsőokt-tv. szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]képzésére tanulószerződés nem köthető.Amennyiben tehát a foglalkoztató szervezet és a szakképző iskola együttműködési megállapodást kötött egymással a gyakorlati képzés lefolytatására, akkor tanulószerződés megkötésére nincs szükség, sőt annak megkötése jogszabályba ütközik.A Szak-tv. 63. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezik a tanulók kötelező pénzbeli juttatásáról.Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléria) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese,b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese,c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese,d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka,e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese,f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese,g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese.A Szak-tv. értelmében a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a 63. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tanulói pénzbeli juttatás mértékénél, azaz a hónap első napján érvényes minimálbér 15 százalékának 1,3-szoros összegénél.Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár, azzal, hogy a fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege a fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része, amelyet az igazolatlanul mulasztott napok arányában csökkenteni kell.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11. pontja értelmében adómentes - többek között - a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás. A tanulónak kifizetett díjazásból tehát nem kell személyi jövedelemadót vonni, feltéve hogy annak összege nem haladja meg a fentiekben meghatározott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bejelenteni. A tanulószerződés megszűnik - többek között - közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján. Továbbá megszűnik a tanulószerződés a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a Köznev-tv.-ben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja [Szak-tv. 49. § (1) bekezdés]. A Köznev-tv. 53. §-ának (2) bekezdése sorolja fel a tanulói jogviszony megszűnésének eseteit, így például - egyebek mellett - megszűnik a tanulói jogviszony a szakképző iskolában folyó szakképzésben, ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, vagy ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján. Akkor is megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván tovább tanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, vagy a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján, illetve ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. A törvény értelmében tehát objektív megszűnési oknak számít - egyebek között - a tanulói jogviszony megszűnése, melyre tekintettel a kérdéses esetben is a tanulószerződéses jogviszony megszűnése napjának a tanulói jogviszony[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában; vagy - a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor. Az együttműködési megállapodás további feltételeit, a megállapodás tartalmát az említett törvény XIV. fejezete tartalmazza. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. Ezt a nyilvántartást a telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti, és az kerülhet bele, aki rendelkezik a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A tanulószerződés további feltételeit, tartalmát, az említett törvény XIII. fejezetében találhatjuk. Felhívjuk a figyelmet, hogy a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében biztosítottnak minősül, ezért a tanulószerződésben meghatározott díjat a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelemnek kell tekinteni. Tehát a tanulószerződésben meghatározott díj teljes összege járulékalapot képez, és utána a tanulónak a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján kerül sor, így biztosítási és járulékfizetési, valamint bejelentési kötelezettség fel sem merülhet. Sajnos az említett juttatást az Szja-tv. 3. 72. ponja e) vagy f) pontja alapján nem tekinthetjük adóterhet nem viselő járandóságnak, így az általános - az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemre vonatkozó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyakorlat időtartamára kötelezően jár díjazás - nem biztosított. Ebből következően vele kapcsolatban a gazdálkodó szervezetnek társadalombiztosítási vonatkozásban bejelentési kötelezettsége nincs. Egészen másként alakul a tanulószerződéssel - amely a gazdálkodó szervezet és az adott diák között jön létre az illetékes területi kamara előtt megkötött írásbeli megállapodás révén - rendelkező tanulók társadalombiztosítási jogállása. Rájuk a Tbj-tv. 5. § (1) bek. c) pontja alapján a képzési idő tartama alatt kiterjed a biztosítás. Ennek megfelelően őket - a Tbj-tv. 44. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, a Tbj-tv. R. 22. §-ában meghatározott módon - be kell jelenteni a jogviszony kezdetétől számított 8 napon belül a megyei egészségbiztosítási pénztárnál. Ezen túlmenően vezetni kell róluk a Tbj-tv. 46. §-ában előírt nyilvántartásokat, és évente a NYENYI lap útján adatszolgáltatást kell teljesíteni a nyugdíjbiztosítás felé [Tny-tv. 99. §, illetve Tny-tv. R. 86-89. §]. A tanulószerződésben meghatározott díj - amely a Szak-tv. szerint nem lehet havi szinten kevesebb, mint a minimálbér 6 százaléka - járulékalapot képező jövedelem, ami után a gazdálkodó szervezetnek meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetés a minimálbér 6 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak [Szja-tv. 3. 72. pontjának e) alapontja] minősül, e felett pedig az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek. Tételes egészségügyi hozzájárulás e jogviszony esetében a foglalkoztatót nem terheli. (2003 szeptemberétől a Szak-tvmód. alapján - amely egyébként több vonatkozásban is módosítja a Szak-tv.-t - a 2003/2004. tanévtől a tanuló pénzbeli juttatásának legkisebb összege a minimálbér 15 százaléka azzal, hogy a tanuló juttatását a következő félévben legalább 10 százalékkal emelni kell.) A gazdálkodó szerv szempontjából a gyakorlati képzésben való részvétel egyben az Szhj-tv.-ben[…] részlet vége a válaszból.