60. Társadalombiztosítási Levelek / 2005. május 31.
TARTALOM

Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.

Egy munkáltató próbaidő alatt megszüntette a munkavállalója munkaviszonyát, és az utolsó munkában töltött napon a bért kifizette részére, valamint kiadta kilépőpapírjait. A munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordult, és jogellenes megszüntetés miatt kérte munkaviszonya visszaállítását arra való hivatkozással, hogy a felmondást írásban nem közölte a munkáltató. Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató akkor, ha a munkavállalót semmi esetre sem szeretné tovább foglalkoztatni?

Milyen feltételei vannak annak, hogy a dolgozóknak juttatandó kis értékű ajándékot vásárlási utalvány formájában adhassa a kifizető?

Helyes-e az az eljárás, ha a munkáltató minden hónapban egy nagyobb összeget utal át az önsegélyező pénztárba, amelyet a pénztártól gyermeknevelési támogatás címén adómentesen kap meg a dolgozó?

Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség azt a művészt, aki 2005-től – élve a jogszabályi lehetőséggel – arról nyilatkozik a kifizetőknek, hogy ne vonjanak a részére kifizetett juttatásokból adóelőleget?

1998. február 1. és 2005. március 31. között a munkavállaló 4 gyermeket szült. A TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t igénybe vette. 2005. április 1-jén a munkavállaló jelezte, hogy újra munkába kíván állni. A jelzett időszak után a munkáltatónak hány nap szabadságot kell pénzben kifizetnie, és melyik bér alapján kell ezt kiszámolnia?

Főállású egyéni vállalkozó 2003. március 20-án szült. A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd gyermekgondozási díjat folyósítottak részére. 2003. április 1-jén vállalkozói igazolványát visszaadta. (Vállalkozói tevékenysége 2000-ben kezdődött, és a szülésig fizette is a járulékokat.) Az anya 2005. február 28-án ismét szült. A szülést követően milyen pénzbeli ellátásokra lesz jogosult?

Igényelheti-e a GYES-t a nagyobbik, 1 éves gyermek után a rokkantnyugdíjas nagyszülő abban az esetben, ha az édesanya a 2005. március 25-én született második gyermek után szintén csak GYES-re jogosult, mert semmilyen jogviszonya nem volt?

Érvényesítheti-e családi adókedvezményt a dolgozó apa, ha családjától külön él, a családi pótlékot az anya egyedülállóként veszi igénybe, munkahelye nincs, és közösen nyilatkoztak, hogy 2005. évben a külön élő apa veszi igénybe a kedvezményt?

Valóban feljebb van-e a családi kedvezmény érvényesítésének felső határa a nagycsaládosok esetében? Igénybe veheti-e a kedvezményt egy négygyermekes családapa, akinek a jövedelme valószínűleg eléri az éves 8 milliós határt?

A jelenlegi szabályok szerint igényelhet-e 2008. május 8-án előrehozott korengedményes nyugdíjat az a jelenleg aktív dolgozó nő, aki 1952. május 8-án született, több mint 41 év munkaviszonnyal rendelkezik jelenleg (1966. szeptember 1-jétől ipari tanulóként 3 évet dolgozott, és folyamatos a munkaviszonya), 3 felnőttkorú gyermek édesanyja. Mi a módja annak, hogy nyugdíjba menjen 56. életévének betöltésével? Hány évet kell megvásárolnia, ill. előre kifizetni a munkáltatóval kötött megállapodás alapján? Amennyiben ez lehetséges, a hatályos szabályozás alapján mennyivel kap kevesebb nyugdíjat, mintha 59 évesen menne nyugdíjba? Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy ez a nő 59 éves kora előtt menjen nyugdíjba?

Jogosult-e előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő, aki 1951. február 16-án született, 34 év 345 nap szolgálati időt szerzett, három gyermeke van, és jelenleg munkanélküli-segélyt kap? A férje 1997. október 15-én meghalt, rokkantnyugdíjas volt, utána a nő 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott. Feléled-e az özvegyi nyugdíjra jogosultság, ha 2008. február 16-ától igénybe veszi az előrehozott öregségi nyugdíjat?

1948-ban született nő férje 27 éve meghalt üzemi balesetben. Akkor két árvaellátásra jogosult gyermeket tartott el. Meddig jogosult baleseti özvegyi nyugdíjra, és mi történik, ha saját jogon öregségi nyugdíjat igényel?

Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?

Jogosult-e bármilyen egészségügyi ellátásra az a külföldi állampolgárságú, nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki rendelkezik állami vagy egyéb ösztöndíjjal?