tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott folyamatos munkarend tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell törvényesen foglalkoztatni a folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalókat egy állattenyésztéssel foglalkozó cégnél, illetve milyen díjazás illeti meg őket abban az esetben, ha munkaszüneti napon (pl. október 23-án) is dolgoznak?
Részlet a válaszból: […]elszámolási időszakra vonatkozó szabályok alkalmazása esetén van lehetőség. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. E szabály nem tesz különbséget a teljesítendő munkaidő tekintetében a munkavállalók között aszerint, hogy munkaszüneti napon elrendelhető-e részükre munkavégzés vagy sem.A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. Ebben az esetben a törvény nem tér ki arra, hogy ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, az érintett héten az irányadó heti munkaidőt hogyan kell megállapítani, de nyilvánvaló, hogy a hétköznapi munkaszüneti napra eső napi munkaidőt itt is figyelmen kívül kell hagyni. A lényeg tehát az, hogy a munkavállalók munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban teljesítendő munkaideje mindig azonos az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalókéval.A kérdésből ugyan nem derül ki, hogy a munkáltató munkaidőkeretet vagy az elszámolási időszak szabályait alkalmazza, de a fentiekből egyértelmű, hogy a hétköznapra eső október 23-a miatt az érintett munkavállalókra irányadó napi munkaidővel csökkenteni kell a teljesítendő munkaidőt. Ez például napi 8 órás általános teljes munkaidős egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló esetén azt jelenti, hogy 2014. október hónapban a teljesítendő munkaidőt a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt 8 órával csökkenteni kell akkor is, ha egyébként erre a napra a munkáltató munkavégzésre beosztotta vagy beoszthatta volna. 2014. október hónapban az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak 22 napot kellett dolgozniuk, az egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott általános teljes munkaidős munkavállalók teljesítendő munkaideje 8 x 22 = 176 óra. A hétköznapi munkaszüneti nap miatt minden munkavállalónak keletkezik a rá irányadó napi munkaidőnek megfelelő ún. kieső ideje,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4645
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Folyamatos műszakban dolgozó közalkalmazott pótlékai

Kérdés: Jogosult lenne-e ún. folyamatos pótlékra egy gyermekintézményben dolgozó közalkalmazott, aki gyermekek felügyeletét látja el folyamatos munkarendben nappal, éjszaka, hétvégén és ünnepnapon is? A délutáni és az éjszakai pótlékot elszámolja az intézmény. Milyen törvények szabályozzák a pótlékok kifizetését?
Részlet a válaszból: […]a több műszakos munkarendben, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár. A műszakpótlék mértéke délutáni műszakban történő munkavégzés esetén tizenöt százalék, éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót délutáni műszak után további öt (összesen tehát húsz), az éjszakai műszak után további tíz (összesen tehát negyven) százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék számításának alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. A további öt, illetve tíz százalék műszakpótlék tehát a munkavállalót akkor illeti meg, ha megszakítás nélküli munkarendben történik a foglalkoztatása. Az Mt. meghatározza, mely feltételek fennállása esetén állapítható meg megszakítás nélküli munkarend. E szerint megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a) a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű mű­köd­tetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3610
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Folyamatos és a megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Mi a különbség a folyamatos munkarend és a megszakítás nélküli munkarend között? Kell-e éjszakai pótlékot fizetni valamelyikben az éjszaki munkavégzés esetén?
Részlet a válaszból: […]alapvető szolgáltatást nyújt folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem érhető el. További feltétel, hogy a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel. A fogalom meghatározásának fontos szerepe van a munkaszüneti napon történő munkavégzés korlátozásában. Több médiumban, sőt szakértői állásfoglalásban is keverik a folytonos munkarend fogalmát a folyamatos munkarend fogalmával. Nézzük a folyamatos munkarend értelmezését. A folyamatos munkarend alkalmazása esetén a hét minden munkanapján történik munkavégzés, szükség szerint 2-3 műszakban, viszont erre a heti pihenőnapok és munkaszüneti napok kivételével kerül sor (napi 8 óra több műszakban, illetve heti 40 óra), ebből következik, hogy pl. munkaszüneti napon nem minden esetben valósulhat meg jogszerű munkavégzés. Ebben a helyzetben nem az a kérdés, hogy kell-e éjszakai pótlékot fizetni valamelyik fent nevezett munkarend, illetve munkaidő-beosztás esetén, hanem az, hogy mennyit. Fizetni ugyanis mindkét esetben kell, amennyiben folyik munkavégzés éjszaka, márpedig ez több mint valószínű, utalva az Mt. 117. § (1) bekezdés d) pontjára, mely meghatározza az éjszakai munkavégzést, amely nem más, mint az este 22, illetve másnap reggel 6 óra közötti időtartamban teljesített munkavégzés. Az éjszakai munkavégzésre járó éjszakai bérpótlék összege a mindenkori minimálbér 15 százaléka. Amennyiben a dolgozó több műszakos munkaidő-beosztásban végez munkát, az éjszakai pótlék összege 30 százalék, és éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék is megilleti. A több műszakos munkaidő-beosztásban [Mt. 117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [Mt. 118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés [Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2219

4. találat: Folyamatosan nyitva tartó benzinkút alkalmazottainak pótlékai

Kérdés: Kell-e műszakpótlékot fizetni a munkavállalók részére annál a benzinkutat üzemelő kft.-nél, ahol a dolgozók 2 havi munkaidőkeretben, de fix havi alapbérrel vannak foglalkoztatva úgy, hogy a munkaidejük 19.00-07.00 óráig, illetve 07.00-19.00 óráig tart, és ezen belül folyamatosan váltják egymást? A benzinkút a hét minden napján 00.00-24.00 óráig, tehát folyamatosan nyitva tart.
Részlet a válaszból: […]nélküli munkarend állapítható meg, ha - a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakokban szünetel és aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működés - termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, vagy b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. A műszakpótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a felek eltérő megállapodásának hiányában a műszakpótlék csak abban az esetben fizetendő, ha a munkavállaló munkaidő-beosztása szerint váltásos műszakban végzi a munkáját. Erre figyelemmel nem jogosult műszakpótlékra az állandó nappalos, az állandó délutános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1643

5. találat: 2006. január 1-jén munkát végző dolgozó díjazása

Kérdés: Pihenőnapnak számít-e 2006. január 1., vagyis kell-e pihenőnapon való munkavégzésért külön fizetni annak a munkavállalónak, aki ezen a napon dolgozik abban az esetben, ha a munkavégzés nem rendkívüli, mert a munkavállalók munkarendje folyamatos?
Részlet a válaszból: […]december 25-26. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve húsvétvasárnapon és pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A munkaidő-beosztásnak a munkaszüneti nap miatt indokolt változtatását a gazdasági miniszter évenként szabályozza. E változtatás során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá. A fenti rendelkezésekre figyelemmel megállapítható, hogy 2006. január 1. munkaszünet nap volt, amely egyúttal vasárnapra esett. Az e napon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a kérdéses esetben érintett munkavállaló, illetve munkáltató megfelel-e a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, illetve ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak. Az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések szabályozzák a munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző - havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabére, - teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabéren felül - távolléti díja illeti meg. Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - az előző bekezdések alapján járó munkabéren felül - az Mt. 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti. A fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy a munkavállaló, ha a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás szerint köteles munkát végezni, jogosult a havi munkabérére, ezenfelül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérre. Ha a munkáltató a havidíjas munkavállalót a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezte, a munkavállaló jogosult a havi munkabérére, a munkaszüneti napon végzett munkáért járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1339
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó előírásokat az Mt. 147. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. Rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót ellenértékként - a munkabérén felül - általában 50 százalékos pótlék illeti meg. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy felek megállapodása alapján azonban a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként bérpótlék helyett szabadidő is meghatározható. Ilyen esetben a munkavállaló szabadideje nem lehet kevesebb a végzett rendkívüli munkavégzés időtartamánál, és részére a szabadidő mellett a munkabére is jár. Ha a rendkívüli munkavégzésre a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) kerül sor, a munkavállaló legalább a személyi alapbérével azonos mértékű (legalább 100 százalékos) pótlékra jogosult. A pótlék mértéke 50 százalék, a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. Pótlék kifizetése történhet esetenkénti elszámolás alapján, vagy átalány formájában is. Ez esetben az átalánydíjazásnak átlagosan meg kell felelnie annak a díjazásnak, amelyben a munkavállaló eseti elszámolás alapján részesülne. Erre figyelemmel a fix összegű rendkívüli pótlék megállapításával a munkavállaló nem kerülhet eltérő helyzetbe, mintha pótlékát nem fix összegben kapta volna. Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, éjszakai műszak, valamint az éjszakai munka fogalmi elemeit. Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14:00 és 22:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. Éjszakai munka: 22:00 és 06:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. Az Mt. 118. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha - a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és - a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy - a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy - a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Az Mt. 146. § (2), (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlék is csak abban az esetben jár a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, ha munkaidő-beosztásuk több műszakos munkaidő-beosztásnak felel meg. Az Mt. 146. § (1) bekezdése értelmében éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék illeti meg. Az állandó jogalkalmazói gyakorlat értelmében a munkavállaló éjszakai és műszakpótlékra együttesen, egyidejűleg nem tarthat igényt, ugyanis nem lehet ugyanazt a körülményt (éjszakai munkavégzést) kétszeresen értékelni. Az Mt. 146. §-ában foglalt műszakpótlékra vonatkozó rendelkezések, ellentétben az Mt. 147. §-ában foglalt rendkívüli munkavégzésért járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1068

7. találat: Munkaidő beosztása, szabadság kiadása

Kérdés: Folyamatos munkarendnek számít-e a foglalkoztatás, ha a munkavállaló 12 órás munkarendben dolgozik úgy, hogy egyik nap nappal, a másik nap éjszaka megy dolgozni, és utána 2 nap szabad? Jogosan jár-e el a munkáltató, ha a dolgozó szabadságnapjainak számát a törvényben meghatározott 30 napról 20 napra csökkenti a munkabeosztásra hivatkozva?
Részlet a válaszból: […]egészség-, vagyonbiztosítási szempontot, jelleget stb. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében, a fentiekben ismertetett előfeltételek fennállása esetén, a megszakítás nélküli munkarend a munkáltató szervezeti egységénél, illetve érintett munkaköreiben is előírható. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat a megszakítás nélküli munkarendnek az Mt.-ben való meghatározását megelőzően korábbi ismérvek alapján megkülönböztette a folytonos, valamint a folyamatos munkarendet. A folytonos munkarend ismérvei jelenleg megegyeznek a megszakítás nélküli munkarend ismérveivel. Az irányadói jogalkalmazói gyakorlat szerint folyamatos a hétköznapi üzemelési napokon megszakítás nélküli munkát előíró munkarend. A fentiekben ismertetett rendelkezések, feltételek teljesülése alapján lehet eldönteni, hogy a kérdéses esetben a munkáltatónál alkalmazott foglalkoztatás folyamatos munkarendnek minősül-e. Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 131. § (1), (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében az alapszabadság mértéke évi 20 munkanap, amely a munkavállaló életkorának előrehaladásával folyamatosan - legfeljebb évi 30 munkanapra - emelkedik. A rendes szabadság mértéke a munkavállaló munkarendjétől, munkabeosztásától nem függ, arra hivatkozva korlátozni, csökkenteni nem lehet. A szabadság kiadásának rendjére vonatkozó előírásokat az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1016
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Folyamatos műszakban dolgozó munkavállalók munkarendje

Kérdés: Milyen bért kell fizetni, illetve jár-e pihenőnap azoknak a folyamatos műszakban dolgozó munkavállalóknak, akik beosztásuk szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgoznak?
Részlet a válaszból: […]munkavállalók munkarendje megszakítás nélküli munkarendnek minősíthető, vagy a munkáltató megfelel a rendeltetése folytán a munkaszüneti napon is működő munkáltatónak, illetve a munkakör a rendeltetése folytán a munkaszüneti napon is működő munkakörnek, az érintett munkavállalók jogszerűen foglalkoztathatók a munkaidő-beosztásuk szerint munkaszüneti napokon is. A kérdéses esetben a munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók munkarendje szerinti hétköznapra eső munkaszüneti nap az érintettek szempontjából rendes munkanapnak számít. Az Mt. 126. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. A kérdésben közölt adatok alapján az érintett munkavállalók munkaidő-beosztása szerinti munkaszüneti napra eső munkanapon az előírt napi munkaidő-beosztáson belül végzik a munkájukat. Erre figyelemmel az Mt. 126. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a munkavégzésük nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Rendkívüli munkavégzés hiányában őket rendkívüli munkavégzésért járó pótlék nem illeti meg. A munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállaló a havi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabérre, a teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállaló a munkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabéren felül távolléti díjra is jogosult. A heti pihenőnapok mértékére, összevonására, kiadására vonatkozó előírásokat az Mt. 124. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. Az Mt. a heti 5 munkanapos munkarendet tekinti általánosnak, és előírja, hogy a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az általános munkarend alkalmazása esetén a heti két pihenőnapra rendszerint egymást követően és egybefüggően kerül sor, vagyis a pihenőnap szombatra és vasárnapra esik. Munkaidőkeret alkalmazása esetén lehetőség van arra, hogy a heti pihenőnapok helyett 48 óra tartamú egybefüggő pihenőidő kiadására kerüljön sor, azonban a 48 óra heti pihenőidőbe a vasárnapnak (teljes naptári napként) bele kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnapokhoz való jog korlátozott a rendeltetése folytán a heti pihenőnapokon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében. A felsorolt esetekben a munkavállalónak - a heti két pihenőnap (vasárnap) helyett - hetenként 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is adható. Azonban havonta legalább egy alkalommal a pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy az vasárnapra essen. Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 óra, megszakítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 740

9. találat: Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Egy étteremben három munkavállaló dolgozik. Az egység mindennap nyitva van, 13.00- 24.00 óráig. A dolgozók beosztása az alábbiak szerint folyamatosan ismétlődik. Milyen munkarendnek minősül az alábbi beosztás, és milyen pótlékokat kell fizetni a dolgozóknak? nap 1. dolgozó 2. dolgozó 3. dolgozó 1. 13-24 17-22 0 2. 13-24 17-22 0 3. 13-24 17-22 0 4. 17-22 0 13-24 5. 17-22 0 13-24 6. 17-22 0 13-24 7. 0 13-24 17-22 8. 0 13-24 17-22 9. 0 13-24 17-22 10. 13-24 17-22 0
Részlet a válaszból: […]munka. Az Mt. 118. § (2) bekezdése értelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel; és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan; vagy gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. A kérdéses esetben a bemutatott adatok alapján a kereskedelmi egységben kialakított munkarend több műszakos munkarendnek a következő feltétel hiánya miatt nem felel meg: "a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik azonos tevékenységüket." A kereskedelmi egységben kialakított munkarend az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja alapján megszakítás nélküli munkarendnek minősíthető. Azonban a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és az irányadó bírói gyakorlat értelmében a megszakítás nélküli munkarend keretében üzemelő munkáltatónál is kizárólag az a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 703

10. találat: Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat - gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszból: […]megállapítása az általános szabályokhoz igazodik. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének munkaidőkeretben történő megállapítása során a munkaórák számát úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg az általános (nem megszakítás nélküli) munkarendben dolgozó munkavállalók által teljesített munkaórák számát. Az Mt. általános rendelkezése szerint a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnapokhoz való jog korlátozott a rendeltetése folytán a heti pihenőnapokon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében. A felsorolt esetekben a munkavállalóknak - a heti két pihenőnap (vasárnap) helyett - hetenként 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható. Azonban havonta legalább egy alkalommal a pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy az vasárnapra essen. Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 óra, megszakítás nélküli pihenőidő is adható. Azonban a 40 órás pihenőidőben egy teljes naptári napnak és legalább havonta egy alkalommal a vasárnapnak is bele kell esnie. A legalább heti 40 órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti 48 óra pihenőidőben kell részesülnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap összevontan is kiadható a munkáltató egyoldalú rendelkezése alapján kéthetente, a kollektív szerződés rendelkezése, vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta. A pihenőnapok összevonása esetén az összevonás időtartama nem haladhatja meg az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát, és hat nap munkavégzést követően általában a munkavállalónak egy pihenőnap kiadása kötelező. Az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések értelmében munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A rendelkezések értelmében a munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenysége folytán nyújtott szolgáltatás munkaszüneti napon történő rendszeres igénybevételére a helyben kialakult, illetve az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, illetve vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor. Az Mt. 142. §-a értelmében a munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. A Legfelsőbb Bíróság MK 83. sz. állásfoglalása értelmében személyi alapbér: a) az órabéres munkavállalóknál (mind teljesítménybér, mind időbér alkalmazása esetén) a megállapított személyi órabér, b) a napibéres munkavállalóknál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 549
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést