883 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?

Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a felmondási idő és a végkielégítés ideje? Mi a teendő abban az esetben, ha a kiküldött határozatban nem szerepel az 1997. augusztus 1-jén kifizetett összeg, amelyből társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó is levonásra került?

Kérdés: Mennyi lehet a maximális keresete a továbbiakban annak a nőnek, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát, de már rendelkezik a 40 év jogosultsági idővel, és 2026. október 1-jétől igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját? Az érintett nem szünteti meg a jelenlegi munkaviszonyát, a munkáltatója tovább kívánja alkalmazni a nyugdíjazás után is.

Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?

Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?

Kérdés: Egy munkavállaló, aki 2026. március 2-től augusztus 31-ig tartó határozott idejű munkaviszonyban áll, április 14-én üzemi balesetet szenvedett, és jelenleg is baleseti táppénzben részesül. Folyósíthatja számára a társadalombiztosítási kifizetőhely a baleseti táppénzt augusztus 31-ét követően is, ha a munkaviszony megszűnéséig nem válik keresőképessé?

Kérdés: A munkavállaló nyilatkozatával hozzájárult a részére megelőzően folyósított munkabér-előleg munkabérből történő levonásához. Időközben bekövetkezett keresőképtelensége okán a hozzájáruló nyilatkozatát kiterjesztette a táppénzellátására is. A nyilatkozat felhatalmazása alapján megteheti a munkáltató, hogy a táppénzből vonja le az esedékessé vált munkabérelőleget?

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát. Választhatja e jogviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást, ha egyéni vállalkozóként kizárólag a minimumjárulék-fizetési kötelezettségét teljesíti, illetve vállalkozói tevékenységéből nem keletkezik személyijövedelemadó-köteles jövedelme?

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónknál nyolc éve folyamatos munkaviszonyban álló munkavállaló vér szerinti apaként kíván csecsemőgondozási díjat igényelni. Jogosultsága az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontján alapul, mivel a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Az apa a gyermek születése óta folyamatosan keresőtevékenységet folytat, ezért a CSED-et a gyermek születését követő 91. naptól kívánja igénybe venni. A kérelem kitöltése során elegendő-e a szülői felügyeleti jog megszűnését igazoló határozat csatolása, vagy szükséges külön nyilatkozatot tenni a keresőtevékenységről is? A CSED megállapításáról szóló döntés meghozatalakor alkalmazható-e a Magyar Államkincstár által közzétett egyszerűsített határozatminta?