783 cikk rendezése:
1. cikk / 783 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
2. cikk / 783 Átlagos statisztikai létszám munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó munkáltató átlagos statisztikai létszámának számítása során azokat a munkavállalókat, akiknek az esetében a kölcsönbe vevő átvállalja a rehabilitációshozzájárulás--fizetési kötelezettséget, illetve azokat, akiknek az esetében nem? Mennyiben befolyásolja az átlagos statisztikai létszámot az, hogy a munkavállaló rész- vagy teljes munkaidős? Hogyan kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókat?
3. cikk / 783 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Elegendő a feleség nyilatkozata arról, hogy nem részesül semmilyen ellátásban, mert nincs munkahelye, vagy valamilyen hivatalos igazolás is szükséges ahhoz, hogy a férj igényelhesse a közös gyermekük után a GYED-et? Az apa egyébként minden jogosultsági feltétellel rendelkezik.
4. cikk / 783 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
5. cikk / 783 Prémium
Kérdés: Szabadon dönthet a munkáltató a prémium kifizetéséről és összegéről abban az esetben, ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy mérlegelési jogkörében eljárva prémiumot adhat a dolgozónak, vagy van valamilyen korlátja ennek a juttatásnak?
6. cikk / 783 Versenybírói elszámolás
Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
7. cikk / 783 Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
8. cikk / 783 GYED-jogosultság
Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
9. cikk / 783 Ideiglenesen Angliába költöző biztosított
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?
10. cikk / 783 Munkaviszony létrejötte e-mailen
Kérdés: Létrejön a munkaszerződés abban az esetben, ha a munkáltató elküldi az ajánlatot e-mailen a munkavállalónak, és a munkavállaló e-mailen elfogadja azt?