×

12. Társadalombiztosítási Levelek / 2003. április 8.
TARTALOM

     
176. kérdés  
Bt. végelszámolással szűnik meg, a végelszámoló a bt. beltagja. Meddig áll fenn a biztosítás, és meddig a járulékfizetési kötelezettség? Ugyanezen bt. kültagja táppénzben részesül, a táppénz folyósításának megszűnésével hogyan alakul az ő biztosítása?
Kapcsolódó címkék:  
177. kérdés  
Kell-e tételes eho-t fizetnie annak a saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, aki egyidejűleg kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó jövedelmet szerez, mely után az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot egyéni vállalkozásában megfizeti?
Kapcsolódó címkék:  
178. kérdés  
Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Kapcsolódó címke:
179. kérdés  
Az Eho-tv. 3. §-ának változása jelenti-e azt, hogy a kis értékű ajándék (Szja-tv. szerint 500 forint alatti, az Áfa-tv. szerint 5000 alatti) után nem kell megfizetni a 11 százalékos eho-t?
Kapcsolódó címkék:  
180. kérdés  
A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag • nyugdíjas, • GYES-en van, • munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
Kapcsolódó címke:
181. kérdés  
Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Kapcsolódó címke:
182. kérdés  
Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Kapcsolódó címkék:  
183. kérdés  
Rokkantsági nyugdíjban részesülő nagymama 2000. 11. 06-án született unokájával mikortól, hogyan és honnan igényelheti a gyermekgondozási segélyt rokkantsági nyugdíjának folyósítása mellett?
Kapcsolódó címkék:    
184. kérdés  
Lehet-e árvaellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy a fiatal elesne az ellátástól?
Kapcsolódó címkék:  
185. kérdés  
Gyermeke születése után a kismama igénybe vette a terhességi-gyermekágyi segélyt, a GYED-et, majd a GYES-t is. A szülés időpontjában 27 éves. Munkába álláskor hogyan kell a fenti időszakra vonatkozóan a szabadságát előírni?
Kapcsolódó címkék:  
186. kérdés  
Az egyik munkavállalónk 2002. december 9-én, ebben az évben először, betegállományba került. 2002. december 09-től december 31-ig a két fizetett ünnep miatt a betegszabadság folyósításának utolsó napja 2002. december 31., 2003. január 1. szintén fizetett ünnep. Betegszabadság, vagy táppénz jár-e neki?
Kapcsolódó címke:
187. kérdés  
Munkáltató a munkavállalót a 90 napos felmondási idő felére a munkavégzés alól felmentette. A dolgozó a 21. naptól a felmondási idő végéig keresőképtelen. Milyen ellátást kell a számára számfejteni, és mikor kell eho-t fizetni?
Kapcsolódó címkék:  
188. kérdés  
Gyermekgondozási segélyben részesülő anya kórházba kerül. Jár-e és milyen feltételekkel a gyermekápolási táppénz az apának a kórházi kezelés idejére ugyanazon gyermek után, akivel az anya gyermekgondozási segélyen van?
Kapcsolódó címkék:  
189. kérdés  
1987. 03. 25-én született gyermek tartósan beteg, felülvizsgálata évenként történik. Amiatt, hogy 2003-ban betölti 16. életévét, kell-e igazolást kérni a tanulói jogviszony fennállásáról? Amennyiben nem jár közoktatási intézménybe, folyósítható-e a családi pótlék a gyermek 18. életévének betöltéséig a felemelt összeggel, ha a fogyatékos állapot fennáll?
Kapcsolódó címkék:  
190. kérdés  
Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
191. kérdés  
Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?
Kapcsolódó címkék:  
192. kérdés  
Létszámleépítés miatti felmondás esetén milyen járandóságra jogosult az az 1944. június 26-án született, előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő nő munkavállaló, akinek munkaviszonya 1962. június 7-től folyamatos, és jelenleg is teljes munkaidős nyugdíjasként dolgozik?
Kapcsolódó címkék:  
193. kérdés  
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Kapcsolódó címkék:  
194. kérdés  
Milyen jövedelem figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj megállapítása annak az 1950-ben született rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói jövedelme után jelenleg 5 százalékos baleseti járulékot fizet?
Kapcsolódó címkék:  
195. kérdés  
2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?
Kapcsolódó címkék:    
196. kérdés  
Mikor mehet nyugdíjba egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, aki 2003. évben tölti be az 57. életévét, és jelenleg 43 éves munkaviszonya van? Köthet-e vele a kft. előrehozott öregségi nyugdíjra szerződést? A munkáltatói jogokat ez a tulajdonos ügyvezető gyakorolja.
Kapcsolódó címke: