tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott apa tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Apát megillető munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Jogosult lesz "apaszabadságra" az édesapa abban az esetben, ha a gyermeket az édesanya férjének nevére anyakönyvezték?
Részlet a válaszból: […]jogszabály nem kéri. A kér­dés feltevőjének problémája itt kezdődik. Elmondása szerint gyermekét nem saját nevére, hanem az anya férjének nevére anyakönyvezték, így a születési anyakönyvi kivonaton is az ő neve szerepel. Míg az esetek többségében az anya személye egyértelmű, hiszen megegyezik a szülő nővel (kivéve az örökbefogadás esetét), addig az apai státusz rendezése sok esetben vélelmekkel történik. A házastársak közötti huzamos, kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Esetünkben azonban még a válás nem történt meg, így egyértelműen a férj bejegyzése történt meg az anyakönyvi kivonatba apaként. Amikor az apa az apaságot önként vállalja (esetünkben valószínűleg erről lesz szó), akkor az apasági vélelem, az elismerés alapján, kétféleképpen keletkezhet: vagy teljes hatályú apai elismeréssel, vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozattal. A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és - ha a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4066

2. találat: Apaszabadság külföldi állampolgárságú anya esetén

Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?
Részlet a válaszból: […]valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáira. A felsorolásból is látható, hogy az abban szereplő jogviszonyokat minden esetben olyan jogszabályok - szinte kizárólag törvények - szabályozzák, amelyek területi illetékessége főszabályként a Magyar Köztársaság határáig húzódnak, ezért kijelenthető, hogy kizárólag az a személy jogosult az apákat megillető szabadidő-kedvezmény igénybevételére, aki Magyarországon rendelkezik olyan jellegű munkára irányuló jogviszonnyal, amelyet a fentiekben felsoroltunk. A munkavállaló a munkáltatójának a munkaidő-kedvezmény igényléséhez bemutatja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa, ezt a jogát nem szünetelteti, nem szüntette meg. Ehhez hozzátesszük, hogy a munkáltató nem cselekszik helytelenül, ha a bemutatott anyakönyvi kivonatot lefénymásolja, és a másolatot magánál tartja, mert egy esetleges későbbi ellenőrzés során ezzel tudja alátámasztani a kifizetés jogosságát. Az anyakönyvi kivonat említésekor a jogszabály nem tesz olyan hátrányos megkülönböztetést, hogy az kizárólag magyar vagy magyarul írott lehet. Ebből következően amennyiben a gyermek külföldön született, és nem rendelkezik magyar okmánnyal, akkor sincs semmi akadálya a kifizetésnek. Az okirat - amennyiben az Európai Gazdasági Térség hivatalos nyelvén írták - hivatalos fordítása sem szükséges. Persze azért nem olyan nagy baj, ha egy hozzávetőleges fordítás alapján az ügyintéző vagy a revizor meg tudja állapítani, hogy mivel áll szemben, esetünkben például egy esetlegesen szlovák nyelvű okmányon. Az EGT hivatalos nyelve megegyezik valamennyi tagország hivatalos nyelvével. Lássuk, melyek ezek! Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Norvégia, Svájc és Liechtenstein. Amennyiben ezen országok hivatalos nyelvén kívül érkezik okmány, arról hivatalos fordítás szükséges az ügyintézés megkezdéséhez. Apának tehát a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell tekinteni. A leírtak azt jelentik, hogy nem elégséges az, ha a születési anyakönyvi kivonaton az igénylő van feltüntetve, mint apa, nyilatkozatot kell adnia, hogy szülői felügyeleti jogáról nem mondott le. Ugyanakkor a jogszabály nem kéri számon a gyermekkel történő azonos lakcímen tartózkodást, elegendő, ha az igénylő az előbbi nyilatkozatot megteszi. A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékletét kell hogy képezze az említett nyilatkozat és anyakönyvi kivonat, valamint az esetleges halottvizsgálati bizonyítvány fénymásolata. Ismételten csak a munkáltató szempontjából jelentkezik többletfeladatként az, hogyha a munkavállaló a munkaidő-kedvezményre jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat. Az új munkáltatójánál ugyanis csak akkor jogosult a munkaidő-kedvezmény igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a munkaidő-kedvezményt részben vagy egészében még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3206
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Apa GYES-jogosultsága

Kérdés: Hogyan alakul a család első gyermekével jelenleg GYES-en lévő édesapa jogosultsága abban az esetben, ha megszületik a második gyermek, és az édesanya TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesül? Az apa a GYES igénybevétele mellett dolgozik.
Részlet a válaszból: […]támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Lefordítva: ugyanazon személy a felsorolt ellátások közül egyszerre csak egyet vehet igénybe, az említett kivételtől eltekintve. Ezt csak alapigazságként jegyezzük meg, mert a kérdés nem teljesen erre irányult. Menjünk tovább! A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének a gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, táppénzre, gyermekgondozási díjra és terhességi-gyermekágyi segélyre, úgy ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Ez volt az, amit igazából kerestünk. Lehet, hogy nem ezt a választ vártuk, de ez a megoldás a kérdésünkre. Alapvetően, tehát a szülők közül, kizárólag az egyik és kizárólag egyfajta ellátást vehet igénybe. Egy kivétel van a fentiek alól, mégpedig az, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást, táppénzt, gyermekgondozási díjat és terhességi-gyermekágyi segélyt vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra. Ez azonban esetünkben nem jöhet számításba. Már csak azt kell eldönteniük, hogy melyik szülő szeretne a gyermekével otthon lenni, és mikor szeretnének változtatni a jelenlegi felálláson. Ehhez nyújtunk néhány mondatos segítséget azzal, hogy megvizsgáljuk, mi is az a választás napja. Mint tudjuk, az ügyfél választhat a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj és terhességi-gyermekágyi segély ellátások között, amennyiben a gyermek korára tekintettel a fentiek közül több ellátásra lehet jogosult. A választás módja a folyósított ellátásról lemondás és az új ellátás igénylése. A választás napja az a nap, amikor az ügyfél az új ellátás iránti kérelmét benyújtja, vagy postára adja. Amennyiben az ügyfél a fentiek szerinti választását a Kincstárnál jelzi, és a választott ellátást nem a Kincstár folyósítja, akkor a kérelem beérkezését követő 3 napon belül intézkedni kell a folyósított ellátásnak a kérelem benyújtása napját követő naptól történő megszüntetése iránt, egyben a választott ellátásra vonatkozó kérelmet - a folyósított ellátásra vonatkozó megszüntetésről szóló értesítéssel együtt - meg kell küldeni szintén 3 napon belül a választott ellátás folyósítására illetékes társadalombiztosítási szervnek. Amennyiben a megszüntetésre csak késedelmesen kerül sor, és a késedelem miatt a választás napját követő időszakra is történik ellátás folyósítása, akkor is el kell ismerni a választás napját, és az azt követő időszakra utalt ellátás jogalap nélkülinek minősül azzal, hogy az igénybevétele az ügyfélnek nem felróható. Ezért haladéktalanul tájékoztatni kell az ügyfelet levélben - befizetési csekket mellékelve -, hogy soron kívül fizesse vissza a felvett ellátást annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2745

4. találat: Apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: Hogyan kell az állami költségvetésből visszaigényelni, és milyen bevallásban kell szerepeltetni a távolléti díjat és a munkáltatói közteher összegét, amelyet a cégek a gyermek születése esetén az apákat megillető öt munkanapos munkaidő-kedvezmény idejére fizetnek?
Részlet a válaszból: […]igénybevevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. (A nyilvántartás mellékletét képezi a nyilatkozatnak és a gyermek születési anyakönyvi kivonatának a fénymásolata.) A munkáltatóknak az apákat megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtérítését az igénylő székhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságához kell benyújtaniuk. Más az eljárás a családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező és a nem családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók vonatkozásában. A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a tárgyhónapban számfejtett és kifizetett munkaidő-kedvezményre járó távolléti díj összegét és annak közterhét a családtámogatási ellátások (családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás) elszámolására vonatkozó nyomtatványon nyújtja be a területileg illetékes igazgatósághoz. Az elszámolást az igazgatóság megvizsgálja, és intézkedik az elszámolt összeg átutalásáról. Tehát az elszámolás és megtérítés havonta történik. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1787
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Apákat megillető kedvezmények és ellátások

Kérdés: Igénybe veheti-e az anya halála miatt a GYED-et az apa úgy, hogy közben az apákat megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezményt is kéri?
Részlet a válaszból: […]gyermek gondozása céljából. Ez alatt az időszak alatt járnak az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, illetve a családtámogatási rendszer keretében a gyermekgondozási segély). Természetesen az ellátások csak akkor járnak, amennyiben a biztosított a törvényekben meghatározott feltételek szerint az ellátásra jogosult. Gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. A kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó szülőnek gyermekgondozási díj jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1283
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Apának járó pótszabadság

Kérdés: Évközi belépők esetében időarányosan kell-e kiadni az apának járó szülési pótszabadságot és gyermeknevelési pótszabadságot?
Részlet a válaszból: […]évnél fiatalabb - egy gyermeke után 2, - két gyermeke után 4, - kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amikor a 16. életévét betölti. Az állandó bírói gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló jogosulatlanul veszi igénybe a gyermeknevelési szabadságot, a munkáltató a szabadság idejére kifizetett munkabért az elévülési időn belül (3 éven belül) visszakövetelheti. A Legfelsőbb Bíróság MK 100. sz. kollégiumi állásfoglalása értelmében a pótszabadság kiadására kizárólag az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. A fentiekben ismertetett rendelkezésekre figyelemmel a kérdéses esetben, ha az érintett munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, részére a gyermeknevelési pótszabadság időarányos része jár. Az Mt. 138/A §-ában foglalt rendelkezések értelmében gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 956
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Apa gyermekápolási táppénze

Kérdés: Anya a 2003. november 17-én született gyermekével 2004. május 2-ig terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe. A szülési szabadság lejártát követően a munkát felvette. Június 10-étől a gyermek beteg, és az apa a beteg gyermekének ápolása címén táppénzt igényelne. Jogosult-e az apa gyermekápolási táppénzre, vagy azt csak az anya veheti igénybe?
Részlet a válaszból: […]egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja." 2004. május 1-jétől azonban - az Eb-tv. 44. § e) pontjának módosítása következtében - a szöveg a következő: "Keresőképtelen... az a szülő, nevelőszülő, helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 824
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díj

Kérdés: Van-e valamilyen járulékvonzata az apákat megillető 5 napos munkaidő-kedvezményre fizetett távolléti díjnak, és ha igen, hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszból: […]szerint történik, amit aztán a költségvetés a 305/2002. Korm. rendeletben foglaltak szerint térít meg a munkáltatónak. Ennek megfelelően a családipótlék-kifizető hellyel rendelkező foglalkoztató a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához havonta benyújtott elszámolásába állítja be a munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos költségeit, míg a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az erre rendszeresített nyomtatványon félévente június 30-ig, illetve november 30-ig nyújtja be a székhelye szerinti MÁK Igazgatóságnak (Budapest területén a Pest Megyei Igazgatóságnak) a költségtérítési igényét. Az igazgatóság ellenőrzi a távolléti díj elszámolásának és közterheinek jogszerűségét. Ezzel összefüggésben a munkáltató a munkaidő-kedvezményről köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza az igénybevevő nevét,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 579
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Apa részére járó pótszabadság

Kérdés: Iker gyermekek születése esetén az édesapa részére kétszer kell-e kiadni az 5 nap pótszabadságot, vagy csak egyszer illeti meg?
Részlet a válaszból: […]született gyermek után illeti meg a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát. Sajnos az öt munkanap munkaidő-kedvezmény a hivatkozott jogszabályhely megfogalmazása szerint "gyermeke születése esetén", és nem
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 397
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Az apa munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Ki fizeti a gyermek születése után az édesapa részére járó 5 nap pótszabadságot? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a pótszabadság kiadásával kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult munkavállalóira. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatók által a munkavállalóik részére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 138/A. §-ában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 89. §-ában, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 96. §-ában biztosított 5 munkanap munkaidő-kedvezmény idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. (3) A munkavállaló a munkáltatójának a munkaidő-kedvezmény igényléséhez bemutatja a gyermek születési anyakönyvi kivonat, illetve halva született gyermek esetén a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa ezt a jogát nem szünetelteti, nem szüntette meg. (4) A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatnak és anyakönyvi kivonat fénymásolatának megőrzése a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével a munkáltató feladata. (5) Ha a munkavállaló a munkaidő-kedvezményre jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a munkaidő-kedvezmény igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a munkaidő-kedvezményt részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni. 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltatóknak az apákat megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtérítését az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi államháztartási hivatalhoz - Budapest területén a Pest Megyei Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH) - kell benyújtaniuk. A folyósítás feladatát a TÁH látja el. A TÁH a benyújtott igényeket felülvizsgálja. (2) A TÁH ellenőrzi az apát megillető munkaidő-kedvezmény alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és annak közterheinek jogszerűségét, elszámolását. A jogtalanul, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. 3. § Az apákat megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtérítésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. szeptember 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 347
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést