Találati lista:
1941. cikk / 2206 Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
1942. cikk / 2206 Vállalkozóból lett alkalmazott táppénze
Kérdés: Több évig főállású egyéni vállalkozóként működő biztosított munkaviszonyt létesít, ahol keresőképtelen beteg lesz, és táppénzt szeretne igénybe venni. Mi a teendője? Ki igazolja a biztosításban töltött idejét a "tb.-kiskönyvében", illetve ki igazolja a jövedelmi adatait?
1943. cikk / 2206 Magántervezői tevékenység közterhei
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
1944. cikk / 2206 Rokkantsági nyugdíjas vállalkozó munkavégzése
Kérdés: Egy rokkantsági nyugdíjban részesülő II. fokozatú 100 százalékos rokkant egyéni vállalkozónál a munkát 2004-ben alkalmazottja végezte, akinek 2004. december 31-én megszűnt a munkaviszonya. 2005-ben a vállalkozó evaalany lett. Napi hány órában végezhet vállalkozói tevékenységet, hogy rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?
1945. cikk / 2206 Evás egyéni vállalkozó járulékfizetése
Kérdés: Módosíthatja-e a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni társadalombiztosítási járulék fizetését az az evaalany egyéni vállalkozó, aki a magasabb járulékfizetésre irányuló egyoldalú nyilatkozat leadása óta eltelt időszakban egy társas vállalkozásnál heti 36 órát elérő munkaviszonyba lépett, és egyéni vállalkozását – a korábbi főfoglalkozás helyett – munkaviszonya mellett látja el?
1946. cikk / 2206 Szlovák állampolgárságú kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Egy kft. szlovák állampolgárságú, Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező ügyvezetője 2005. január 31-ig dolgozott egy cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, ahol minden közterhet megfizettek utána. A munkaviszonya 2005. január 31-én megszűnt, tehát főállásúvá válik a kft.-ben, de Szlovákiában is van egy cége. Van-e arra lehetőség, hogy a szlovák cég legyen a főállása, Magyarországon pedig továbbra is főállás mellett végezze tevékenységét?
1947. cikk / 2206 Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
1948. cikk / 2206 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
1949. cikk / 2206 Bt. beltagjának jogviszonya szülés esetén
Kérdés: Egy bt. beltagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett a bt. ügyvezetője és a munkáltatói jogok gyakorlója. Tagi jövedelmet nem vesz fel. Az ügyvezető gyermeket vár, ezért jelenleg a főállású munkaviszonyából táppénzes állományban van, majd a szülést követően TGYÁS-ra, illetve GYED-re, majd GYES-re megy. Gyakorolhatja-e a bt.-ben továbbra is az ügyvezetői tisztségét, díjazás nélkül?
1950. cikk / 2206 Főállású anya egyéni vállalkozóként
Kérdés: Lehet-e főállású anya egy egyéni vállalkozó, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána abban az esetben, ha vállalkozásában ténylegesen alkalmazottai dolgoznak?
