8 találat a megadott főállású anya tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kötelezettsége sincs a társaságban, illetve ha személyes közreműködésére tekintettel tagi jövedelmet vesz fel, akkor e tényleges jövedelem után kell leróni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Egyéni vállalkozásában pedig az édesanya a biztosított társas vállalkozói jogállására tekintettel nem főállásúnak minősül [Kata-tv. 2. § 8. pontjának g) alpontja], és havi 25 ezer forintos tételes adó terheli.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 350. számában – 2018.12.18.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 347. számában megjelent 5905. számú választ olvasva, úgy gondolom, hogy az idézett törvényhely [Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés b) pont] alapján beáll a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A kérdésre adott válaszunk helyességét - megjegyezve azt, hogy a jogszabály ebben az esetben (is) kissé félreérhetően fogalmaz - a vonatkozó előírás szó szerinti idézésével támasztjuk alá. A Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint tehát a Tbj-tv. 27. §-ában meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül, b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül, d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, e) fogvatartott, f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti. Témánk szempontjából a - kérdésben is említett - b) pontnak van jelentősége. Ebben a pontban szerepel ugyanis a gyermeknevelési támogatás (GYET), amely abban az esetben jár, ha a szülő vagy a gyám a saját háztartásában legalább három kiskorú gyermeket nevel. Az 5905. számú kérdésben szereplő édesanya[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozását személyesen nem folytatja.Adódik a kérdés, hogy mikor tesz eleget egy egyéni vállalkozó ennek a kritériumnak. Nyilván akkor, ha nem folytat bevételszerző tevékenységet, azaz a vállalkozásban nem történik munkavégzés: nincs bevétele, vagy bevétel esetén a tevékenységet alkalmazottak látják el.Tehát ha az édesanya vállalkozó, a GYES, GYET tartama alatt sem kell megszüntetnie a vállalkozását, sőt még szüneteltetést bejelentenie sem kell a minimumkötelezettség alóli mentesítés érdekében, de csak alkalmazottak útján folytathatja a tevékenységét.Itt jegyezzük meg, hogy 2013. január 1-jétől[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az egyéni vállalkozó? Nyilván abban az esetben, ha a vállalkozás érdemben nem működik, nincsen bevétele, vagy a bevétel az alkalmazottak munkájának az eredménye. Vállalkozói kivétje ebben az esetben természetesen lehet az említett vállalkozónak. Annak sincs viszont akadálya, hogy az egyéni vállalkozó a GYET tartama alatt folytassa vállalkozói tevékenységét. A Cst. 24. §-a ugyanis az egyéni vállalkozói tevékenység tekintetében nem ír elő korlátozást. (GYET mellett heti 30 órában lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy korlátlanul, ha a munkavégzésre otthon kerül sor.) Ebben az esetben viszont az általános szabályok szerint áll fenn a járulékfizetési kötelezettség, tehát a kivét, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7,5[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végez. Emiatt gyermeknevelési támogatásra csak a szabadság lejártát, illetőleg a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését követően válhat jogosulttá, feltéve hogy fejlesztési munkát a társas vállalkozás tagjaként kizárólag az otthonában folytat. A gyermeknevelési támogatásra jogosultság szempontjából a tagi díjazásnak nincs jelentősége, a hangsúly az otthoni munkavégzésen van. A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár. 2010-ben ez havi 28 500 forint összegű ellátást takar. A gyermeknevelési támogatás adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ami azt jelenti, hogy ha nincs más jövedelme a magánszemélynek, akkor adómentes, de ha szerez más adóköteles jövedelmet is, akkor az adóalap megállapításánál figyelembe kell venni, azonban a rá jutó adót nem kell megfizetni. Tehát akár adókötelezettség is származhat belőle, ha az igénylő a magasabb adósávba kerül emiatt. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek a támogatás összege után 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat) kell fizetnie [Tbj-tv. 26. § (1) bekezdése]. A közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt - tehát 2010. szeptember és 2011. március között - akkor is, ha a szabadságát tölti, a kft.-ben a tagi munkavégzés, más szóval személyes közreműködés megkezdésének időpontjától járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a tag ezért külön díjazásban részesül [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése után a társas vállalkozásban tovább folytatott személyes közreműködésre tekintettel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]díjazásért. Ebben az esetben munkabére után ugyan meg kell fizetni valamennyi járulékot (29 százalék társadalombiztosítási járulék, 9,5 százalék nyugdíjjárulék és 6 százalék egészségbiztosítási járulék), viszont teljes körű biztosítással rendelkezik, így keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult. Mentesül a cég a tételes eho alól, és az érintett - tekintettel az adójóváírásra - lényegében a személyi jövedelemadó alól is. Természetesen, az ügyvezetői teendőket továbbra is végezheti megbízás keretében, díjazás nélkül a tag, a tényleges munkára (varrás) viszont mindenképpen a részmunkaidős munkaviszonyt ajánljuk, tekintettel a tevékenység jellegére,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utóbbi ténynek a járulékfizetés meghatározása szempontjából viszont különös jelentősége van. A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja értelmében ugyanis az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Ezek alapján az eldöntendő kérdés már csak az, hogy mikor vonhatja kétségbe az adóhatóság az egyéni vállalkozó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz részt személyesen vállalkozása tevékenységében, illetve mivel tudja bizonyítani a munkavégzés tényét. A bizonyítás ugyanis nem a vállalkozót terheli. Tekintve, hogy erre vonatkozóan a társadalombiztosítási jogszabályok semmilyen támpontot sem adnak, és más jogforrásra sem hivatkoznak, csak a teljesség igénye nélkül lehet néhány jellemző lehetőséget megemlíteni: - vélelmezhető az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése, ha elismeri annak tényét, ha -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]1. számú melléklete szerinti "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és annak 4. számú - a gyermeknevelési támogatás igényléséhez elnevezést viselő - pótlapja kitöltését. Az igénylésen fel kell tüntetni a szülők és a gyermekek pontos személyi adatait. Amennyiben előzőleg gyermekgondozási támogatásban részesültek a gyermekek, be kell szerezni a gyermekgondozási támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolványt. A gyermeknevelési támogatás elbírálására a területi államháztartási hivatal jogosult. Amennyiben az igénylő előzőleg munkaviszonyban állt, a gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapításának feltétele a fizetés nélküli szabadság igénybevétele. Ha valaki megkapja a gyermeknevelési támogatást, a jogszabály szerint munkaideje korlátozódik, tehát legfeljebb napi négy órát tölthet keresőtevékenységgel vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár. Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a) az Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás (rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Ftv. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék) valamelyikében részesül, ide nem értve aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt; ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a Tny-tv. alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kimondja, hogy a gyermeknevelési támogatásban részesülő keresőtevékenységet csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, illetve időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ebben az esetben az ügyvezetőre a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiterjed a biztosítás, munkabére után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és egyéni járulékot (8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell) leróni. (Tbj-tv. 20. és 14. §-ai.) Ha megbízásos jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőt, csak akkor válik biztosítottá, amennyiben havi megbízási díjának az adóelőleg számításánál figyelembe veendő összege eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz jelenleg a 15 900 forintot [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]. Ekkor a fent említett járulékokat kell megfizetni e díjazás alapulvételével. Amennyiben a jövedelem e határösszeg alatt van, akkor pedig 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell a társaságnak fizetnie utána. (Mindebből az is következik, ha a megbízási[…] részlet vége a válaszból.