Találati lista:
1. cikk / 32 Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja
Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?
2. cikk / 32 ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
3. cikk / 32 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Valóban nem vonatkozik a szociálishozzájárulásiadó-mentesség arra a biztosított átalányadózó mezőgazdasági őstermelőre, aki nem rendelkezik ezzel a jogállással, vagy más okból nem tekinthető az adó alanyának az év minden napján, annak ellenére, hogy a bevétele egyébként a minimálbér ötszöröse alatt van? Meg kell fizetni a minimálbér után a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
4. cikk / 32 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
5. cikk / 32 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
6. cikk / 32 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
7. cikk / 32 Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő
Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
8. cikk / 32 Átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Mi a szociálishozzájárulásiadó-alapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egy őstermelők családi gazdaságának tagja, 2022 márciusában kezdte meg a tevékenységét nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett, és a bevétele 10 millió forint volt? Milyen összeggel kell kalkulálnia 2023. év vonatkozásában, ha a tervezett bevétele hozzávetőlegesen 15 millió forint lesz, és közterhei elszámolására az átalányadózást választotta?
9. cikk / 32 Társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
10. cikk / 32 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege
Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
