2193 talált cikk a vállalkozó kifejezésre

Kérdés: Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételei-nek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?

Kérdés: Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?

Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?

Kérdés: Figyelembe vehető 1 fővel csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó egy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kft.-nél, ahol 30 fő munkavállaló dolgozik alkalmazotti jogviszonyban, valamint 2 fő személyesen közreműködő társas vállalkozó, akik a tevékenységüket havi 500 ezer forintért végzik, és az egyik társas vállalkozói jogviszonyban tevékenységet végző személy megváltozott munkaképességűvé válik, rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám tehát 32 fő, azaz 1,6 fő után kellene rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A NAV által adott telefonos tájékoztatás alapján, amennyiben az illető beleszámít az átlagos statisztikai állományi létszámba (azaz az adott hónapban legalább 60 órában a minimálbér arányos részének megfelelő díjazással munkát végez), akkor csökkentő tételként is figyelembe vehető.

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?

Kérdés: Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy nev-előszülő? A Kata-tv. nem tartalmazza a munka-viszony fogalmát, a Tbj-tv. alkalmazásában – az érintett tudomása szerint – a nevelőszülői jogviszony teljes munkaidős munkaviszonynak minősül, az Flt. alapján viszont nem tekinthető keresőtevékenységnek. Melyik törvényi értelmezést kell figyelembe venni ebben az esetben?

Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?

Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?

Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?