2219 talált cikk a vállalkozó kifejezésre

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?

Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?

Kérdés: Egy 28 éves társas vállalkozó ismét nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt létesített. Mentesül ebben az esetben a havi minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól annak ellenére, hogy már betöltötte a 25. életévét, és korábban diplomát szerzett?

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?

Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó által igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-mentességet, illetve adókedvezményt, ha az általa 2025. december hónaptól szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló 2026 szeptemberétől nem folytatja a tanulmányait, és a munkaviszonyát is megszüntette a vállalkozónál?

Kérdés: Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulék-fizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?

Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja eddig semmilyen formában nem vett részt a társaság tevékenységében. 2026. július 1-jétől megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat. Be kell jelenteni a jogviszonyát a 08E adatlapon, illetve szerepeltetni kell-e az ügyvezetőt a 2608 jelű bevallásban?

Kérdés: Indíthat egyéni vállalkozást egy mozambiki diák, aki jelenleg egy magyarországi egyetemen tanul, és emiatt rendelkezik tartózkodási engedéllyel? Amennyiben igen, akkor választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést?

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?

Kérdés: Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis aláírja a társaság iratait, és telefonon kapcsolatot tart az ügyfelekkel, de az érdemi munkát egy alkalmazott végzi. Elláthatja a tag az ügyvezetést eseti megbízások, esetleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében, vagy más jogviszonyt kell létesíteni?