Kártérítés közterhei

Kérdés: Le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat a peren kívüli megegyezés alapján fizetett, nem jövedelmet pótló kártérítés összegéből?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1./c) pontja értelmében a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként kap (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló, közérdekű célra megvásárolt ingatlan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címke:

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni (Tbj-tv. 13. §). Az 1963. évi 16. tvr.-rel kihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény előírásai Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 5.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Hogyan kellett adózni 2012-ben a külföldi kiküldetés napidíja után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Lényeges változás volt 2012-től, hogy a külföldi kiküldetés napidíja a jogszabályi keretek között ismét nem csak a nemzetközi árufuvarozók körében adható adó- és járulékmentesen. Az Szja-tv. 2012. január 1-jétől hatályos szabályai értelmében igazolás nélkül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 5.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megfejtéséhez az 1976. évi 2. tvr.-t kell segítségül hívni, amely a magyar-osztrák kettős adózás elkerülésére szolgáló szabályokat tartalmazza.A rendelet 15. cikke alapján a fizetés, bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 15.

TGYÁS-ban és GYED-ben részesülő ügyvezető járulékai

Kérdés: Kell járulékot fizetni a terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesülő ügyvezető után, ha személyesen semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz egyértelműen nem. A Tbj-tv. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem áll fenn a társas vállalkozás minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége arra az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 15.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nyugdíjas státusz nem zárja ki a vezető tisztség betöltését. Amennyiben a nyugdíjas ügyvezető tagja is a társaságnak, és a feladatait nem munkaviszony keretében látja el, társadalombiztosítási szempontból kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. december 18.
Kapcsolódó címke:

"7"-es adószámmal rendelkező magánszemély járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.
Részlet az állásfoglalásából: […] A vonatkozó jogszabályi környezet sajátos helyzetet teremt az adószámos magánszemély után teljesítendő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terén.A hatályban lévő rendelkezések szerint a nem egyéni vállalkozóként, hanem ún. adószámos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. december 18.

GYES-en lévő ügyvezető bejelentése, közterhei

Kérdés: Be kell-e küldeni a T1041-es és a 1208-as nyomtatványokat, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő beltagjára vonatkozóan abban az esetben, ha a cégben 2012. évben semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt, árbevételt nem számolt el, és ügyvezetés sem történt? A társasági szerződés szerint szükség esetén a kültag is közreműködhet a cég tevékenységében. Hogyan változik a helyzet, ha ugyanez a személy egy kft. tagja is, ahol a tevékenységet egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló látja el? A tag ebben a cégben sem működött közre, ügyvezetői tevékenység pedig nem merült fel 2012. évben.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy be kell küldeni az ügyvezető beltagra vonatkozóan a 12T1041-es bejelentőlapot, melyen a 1451 jogviszonykódot (társas vállalkozó) kell bejelölni. A 1208-as bevallást 23-as jogcímkód (munkabérrel ellátatlanság oka: gyermekgondozási segély)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. október 24.

Bt. beltagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti az üzlet­vezetői tevékenységét egy bt. üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és eddig volt egy heti 30 órás másik munkaviszonya is, amely most megszűnt? Bejelenthető heti 35 órás munkaviszonyban eladóként és heti 5 órára társas vállalkozóként, vagy mindenképpen társas vállalkozóként kell megfizetnie a járulékokat a garantált bérminimum után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ahhoz, hogy a bt. ügyvezető tagja után társas vállalkozóként ne keletkezzen a társaságban járulékfizetési kötelezettség, az szükségeltetik, hogy egyrészt a tag az ügyvezetésért díjazásban ne részesüljön, továbbá hogy az egyidejűleg fennálló munkaviszonyában a heti 36...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. október 24.

Ápolási díjban részesülő cégvezető munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet négyórás munkaviszonyt a betéti társaságával az a kültag, aki a cégvezetői tevékenység ellátása miatt jelenleg társas vállalkozónak minősül és ápolási díjban részesül? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben? A kültag személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, a társaság beltagja pedig nyugdíjas.
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya annak, hogy a kültag az ápolási díj folyósítása mellett négyórás munkaviszonyt létesítsen a betéti társaságban. Amennyiben a munkaviszonyt az ügyvezetésre létesítenék a kültaggal, tekintettel kell lenni a Gt. 22. §-ának (3) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 25.
1
…
15
16
17
18