tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

12 találat a megadott kártérítés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Bíróság által megítélt kártérítés
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. Az Mt. 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni". A Tbj-tv. 32. §-ának b) pontja egyértelműen ki is mondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot. A bíróság az ítéletében ez alapján állapítja meg a kártérítés összegét, ezért a munkáltatónak a járulékkal nem kell foglalkoznia.Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni.Az Mt. rendelkezéseiből, valamint a hivatkozott KMK-véleményből következően tehát a bíróság az elmaradt munkabér címén járó kártérítést bruttó összegben határozza meg. (A fentiekben leírtak szerint a kártérítés alapjául szolgáló jövedelemből a káronszerzés tilalmának általános elvére tekintettel levont - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékokkal megegyező - összeg értelemszerűen nem minősül köztehernek.)Előzőek alapján a személyi jövedelemadó szempontjából a bíróság által megítélt kártérítés összegét kell az adóelőleg alapjául szolgáló bérjövedelemnek tekinteni, amelyből a személyi jövedelemadót le kell vonni, be kell vallani és be kell fizetni. A Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6622
2. találat: Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszból: […]Szja-tv. 1. §-ának (9) bekezdése előírja, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az elmaradt jövedelem egyes tételei eszerint az adózás szempontjából megőrzik eredeti jellegüket. Azt a kérdést, hogy egy adott jövedelmet, díjazást adójogi szempontból miként kell kezelni, nem az Mt., hanem az Szja-tv. határozza meg. Az előbbiekből következően az elmaradt jövedelem és a megszerzett jövedelem egyes különböző jogcímű tételeinek összegét jellegüktől függően bruttó vagy nettó összegben kell számításba venni, attól függően, hogy az adott jogcímű követelés személyijövedelemadó-köteles vagy sem. Az a körülmény, hogy a megítélt kártérítési követelés tekintetében a károsult munkavállalónak áll-e fenn személyi-jövedelem-adó-kötelezettsége, a ki-fizető volt munkáltató és a volt munkavállaló tekintetében érvényesül, és a munkaügyi jogvita keretein kívül esik, ennélfogva az elmaradt jövedelem egyes tételei megállapításakor a bíróság nem vonhat le személyi jövedelemadót, azaz nem "nettósíthat", és a perben a munkavállaló nem kötelezhető az elmaradt jövedelem egyes tételei, így különösen az elmaradt munkabér nettó összegű megjelölésére. Ez ugyanis ahhoz vezethet, hogy a kárigényt érvényesítő volt munkavállalónak az így kiszámított elmaradt jövedelemből kell majd adóznia. A Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja szerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék). Ebből, valamint a káron szerzés tilalmának általános elvéből következik - ? azaz a volt munkavállalónak arra nyilvánvalóan nem lehet igénye, amire kár bekövetkezése nélkül sem lenne -, hogy a jövedelmet pótló kártérítés egyes bruttó összegű tételeit a társadalombiztosítási járulékokkal csökkentve kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az Mt. 172. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5852
3. találat: Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja
Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszból: […]egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját, amit a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontjában foglaltak külön meg is erősítenek. Ezzel összhangban az Mt. 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni". Mindezekre tekintettel a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés meghatározásakor annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét. A kártérítést a káronszerzés tilalmának elvére tekintettel tehát az egyéni járulékokkal csökkentett összegben kell megállapítani. Azt a kérdést, hogy egy adott jövedelmet adójogi szempontból miként kell kezelni, nem az Mt., hanem az Szja-tv. szabályai alapján lehet eldönteni. Az Szja-tv. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez alóli kivételeket az Szja-tv. 1. számú melléklete sorolja fel, melynek 6.1. c) pontja az egyébként adómentesnek számító kártalanítás, kárpótlás, kártérítés közül kivételként kiemeli a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést, ezért ez utóbbiak adóköteles juttatásnak számítanak. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5224
4. találat: Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszból: […]szűnik meg, amikor az eredeti munkáltatói intézkedés, a munkaviszony jogellenes megszüntetése történt.Az új Mt. 82. §-a alapján a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. A járulékkötelezettségre vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban mutatott rá a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek egyes kérdéseiről megalkotott 3/2014. (III. 31.) KMK véleményében arra, hogy az elmaradt munkabér meghatározásakor annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét.E szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fennálló munkáltatói felelősség körében a jogellenesség jogkövetkezményeként meghatározott elmaradt jövedelmet a bíróság - a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel - az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem után.Mindezekre tekintettel a volt munkáltató részéről az Mt. 82. §-a szerinti kártérítésből járulékokat nem kell levonni, de az elmaradt jövedelem címén kártérítésként megítélt összeg után a kifizető 27 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.A munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben bíróság által megítélt kártérítés megítélése személyi jövedelemadó szempontjából:Az új Mt. 169. §-ának (1) bekezdése szerint: A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.Az említett törvény 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni.Az előzőek alapján, ha a bíróság elmaradt cafeteriajuttatás címén ítél meg kártérítést, akkor a kártérítés összege után az elmaradt juttatásra vonatkozó, a juttatás eredeti esedékességének évében hatályos szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget. Például a 2013. évre járó cafeteriajuttatásokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5150
5. találat: Kártérítés közterhei
Kérdés: Le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat a peren kívüli megegyezés alapján fizetett, nem jövedelmet pótló kártérítés összegéből?
Részlet a válaszból: […]személyijövedelemadó-előleget levonni. Szja-mentes juttatásról lévén szó, az nem képezi az egyéni járulékok alapját sem, továbbá szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel utána. Fel kell azonban hívnunk olvasónk figyelmét arra, hogy a kérdésben megadott információk nem elegendőek annak eldöntéséhez, hogy a peren kívüli megegyezés jogszerű vagy indokolt volt-e a munkáltató részéről. Erről a kérdésről mindig csak a pontos körülmények részletes ismeretében lehet dönteni, önmagában az, hogy a felek a kártérítést jövedelmet nem pótló vagy nem vagyoni kártérítésnek tüntették fel a megegyezésben, még nem alapozza meg azt, hogy az összeg adómentesen kerüljön kifizetésre. Általánosságban elmondható, hogy a peren kívüli egyezségben kikötött járandóság tekintetében az adóhatóság a legritkább esetben ismeri el, hogy az jövedelmet nem pótló kártérítésnek vagy nem vagyoni kártérítésnek minősülne, még akkor sem, ha a felek a kifizetést ilyennek tüntették fel a megegyezésben. Ha nem dönthető el egyértelműen a körülmények alapján, hogy valóban nem vagyoni kártérítésről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3982
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszból: […]felül (elmaradt munkabér és végkielégítés) az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján is kártérítést kap, akkor ez utóbbit adómentesnek kell tekinteni. Megítélésünk szerint - a kérdésben idézett ítéletben foglaltak alapján - jelen esetben erről van szó, így a kártérítés összege szja- és így eho- és járulékmentes kifizetés. A fennmaradó szja-köteles jövedelemből nem lehet járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni a Tbj-tv. 21. § c) pontja értelmében a kamatot, amely után ennek megfelelően a foglalkoztatónak 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell lerónia. A kifizetés további részei (3 millió forint munkabér, 800 ezer forint bérkülönbözet, 1 040 000 forint végkielégítés) után 27 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli a volt munkaadót. Ugyanezen összeg után meg kell fizetnie a munkavállalónak a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot is, azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapjának a felső határa szempontjából[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3096
7. találat: Kártérítés járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetendő kártérítés összege után?
Részlet a válaszból: […]következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összegű kártérítés megfizetésére kötelezi. Ez a kártérítés nem az elmaradt jövedelmet pótolja, ezért az Szja-tv. 1 sz. mellékletének 6.1. pontja alapján adómentes jövedelem. Ebből következően a munkáltatót terhelő összeg nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek sem. Tehát az Mt. 100. § (4) bekezdése szerint megítélt kártérítés összege adó- és járulékmentes jövedelem. Az ezenfelül a bíróság által[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2612
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Jövedelempótló kártérítés járulékai
Kérdés: A munkavállaló üzemi balesetet szenvedett, és emiatt a munkáltató jövedelempótló kártérítést adott. Kell-e járulékot fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]bekezdésében felsorolt biztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonyban, így - a Tbj-tv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - sem őt, sem a munkáltatót nem terheli járulékfizetési kötelezettség. A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése és a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően is kell a járulékalapot képező jövedelem után járulékot fizetni, nem alkalmazható jövedelempótló kártérítés folyósítása esetén. A fent említett rendelkezések ugyanis a biztosítási kötelezettséggel járó, megszűnt jogviszony fennállása alatti munkavégzésnek a jogviszony megszűnéséig ki nem egyenlített ellenértékére vonatkoznak, és nem a munkaképesség-csökkenés kompenzálásaként funkcionáló jövőbeni kártérítésre. Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a balesetet szenvedett magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya továbbra is fennáll, és emellett kerül megállapításra a jövedelempótló kártérítés. Az Szja-tv. 3. § 21.) f. pontja alapján bérnek minősül a jövedelmet pótló kártérítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1943
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Nem vagyoni kártérítés közterhei
Kérdés: Nem munkajogi jogviszonnyal összefüggésben egy magánszemély részére a bíróság versenytilalmi ellenérték jogcímen 5 millió forint nem vagyoni kártérítést állapított meg. Nettóként fizetendő-e ki ez az összeg, vagy fel kell bruttósítani? Adómentes-e az ezen a jogcímen szerzett jövedelem?
Részlet a válaszból: […]tekinthetőek mérvadónak. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja a kártérítés adómentességét mondja ki. Kivétel a jövedelempótló kártérítés, melynek adókötelezettségét az Szja-tv. 2. § (6) bekezdése szerint a munkaviszony és a kifizető jogviszonya alapján kell megítélni. E szabályból tehát az következik, hogyha a kártérítés jövedelempótló jellege kizárható, akkor a kártérítés adómentes. Esetünkben "versenytilalmi ellenérték" jogcímen jut a magánszemély kártérítéshez. Az ellenérték szó a kártérítés jövedelemjellegére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1942
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága
Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél - a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi, vagy - egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A rendkívüli felmondás jogát ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A rendkívüli felmondás a munkaviszony másik alanyához címzett olyan egyoldalú nyilatkozat, ami a másik fél hozzájárulása nélkül megszünteti a munkaviszonyt. A fentiekben idézett és részletezett rendelkezések alapján megállapítható, hogy ha a kérdéses esetben megjelölt üzemanyagnorma folyamatos, jelentős mértékű túllépése, mint munkavállalói magatartás, munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegő munkavállalói magatartásnak minősül, továbbá e magatartásból következően a munkáltatót kár éri, e munkavállalói magatartás adott esetben a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló oknak, körülménynek minősülhet. Az Mt. 103. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. A munkáltató a munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotát a munkakezdéskor és a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni, illetve a munkavállaló is köteles a munkára képes állapotát érintő lényeges körülményekről a munkáltatót tájékoztatni. Ha a munkavállaló nincs munkára képes állapotban, nem állítható munkába, illetve a megkezdett munka végzésétől el kell tiltani. A Legfelsőbb Bíróság MK 122. sz. kollégiumi állásfoglalása értelmében, ha a munkavállaló az alkoholtól befolyásolt állapotának, vagy a rá vonatkozó alkoholtilalom megtartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatban való közreműködést megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. Az ilyen vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű munkabérének megvonása az eltiltás időtartamára. A munkavállaló a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban történő munkavégzési kötelezettségéből eredően - eltérő szabály hiányában - a munkaidőben nem lehet alkoholtól befolyásolt állapotban. A fentiekben idézett és részletezett rendelkezések alapján megállapítható, hogy a kérdéses esetben megjelölt, munkaidőben fennálló, alkoholtól befolyásolt állapot - különösen autóbusz-vezetői munkakörben foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1542
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést