Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kezdjük a végén. Az egyéni és társas vállalkozó a rehabilitációs kártya alapján nem jogosult szociális hozzájárulási adó könnyítésre, mert ez alapján csak a munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatban kaphat kedvezményt a foglalkoztató.Ezzel szemben a 2011. évi CLVI....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Angol állampolgárságú ügyvezető bejelentése

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak a 2012 júliusában alakult cégnek, amelyben az ügyvezetői feladatokat egy angol állampolgár látja el 100 000 forint megbízási díj ellenében? Az ügyvezető egyéb tevékenységet nem végez a vállalkozásban, évente 10-15 napot tölt Magyarországon, Angliában rendelkezik biztosítási kötelezettséggel. Milyen dokumentumokat kell kérnie a cégnek a magánszemélytől a külföldi illetőség és járulékfizetés igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A magyar társadalombiztosítási törvény rendelkezéseit aszociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szólóuniós rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni [Tbj-tv. 13. § a) pontja]. AzEU-s koordinációs szabályok alapján az uniós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 11.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
Részlet az állásfoglalásából: […]  Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társasvállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetésikötelezettsége a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése szerint áll fenn, amely szerinta nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 21.

Szövetkezet által fizetett temetési segély járulékai

Kérdés: Milyen járulékkötelezettség keletkezik egy szövetkezet által a közösségi alapból a tagok részére fizetett temetési segély összege után? Összevonandó jövedelemnek számít ez az összeg, vagy adómentes bevételnek?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől kapotttemetési segély az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja alapjánadómentes. A hatályos törvény a folyósítási oldalról nem állít fel korlátot,így a temetési segélyt akár az elhunyt munkáltatója nyújtja az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:  

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A magánszemély tehát egyidejűleg két tagállami foglalkoztatószámára, több tagállamban végez munkát. Ebből következően biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségét a közösségi koordinációs szabályokfigyelembevételével kell meghatározni.A szociális...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 31.

Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyeket, illetve a munkáltatót egy kft. nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja után?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kft. felügyelőbizottságának választott tisztségviselőjebiztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben a járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harmincszázalékát (27 900 forintot), illetve naptári napokra annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: 2012. január 1-jétől az ügyvezetés társas vállalkozói jogviszonyt eredményez. Többes jogviszonyként lehet-e értelmezni egy kétszemélyes kft. egyik tagjának megbízási jogviszonyban végzett ügyvezetői tevékenységét és a társaságban heti 40 órás munkaviszony keretében végzett munkát? Fizethető-e továbbra is a főfoglalkozású munka­viszony után a járulék, és tekinthető-e az ügyvezetés heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói tevékenységnek?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A helyes válaszhoz nézzük meg egy kicsit közelebbről atársas vállalkozó fogalmát, amelyet a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja definiál. Eszerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, haa társaság tevékenységében ténylegesen és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 29.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetése annak a munkaviszonyban álló ügyvezetőnek, aki a kft. egyszemélyes tulajdonosa, és fél évre külföldre megy? Meg kell fizetnie a járulékminimumot a tagsági jogviszonya alapján abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás idejére a munkaviszonyából fizetés nélküli szabadságra megy?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az ügyvezető után – amennyiben nem vesz ki fizetés nélküli szabadságot– a külföldi tartózkodásának ideje alatt is az általános szabályok szerint, ajárulék­alapot képező jövedelme után kell a járulék- és aszociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 29.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Először nézzük a beltag jogviszonyát. A Tbj-tv. 4. §-ának d)pontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- éskültagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesenközreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 29.

Ügyvezető közterhei

Kérdés: Kell-e szociális hozzájárulási adót és egyéni járulékokat fizetni az ügyvezető után, ha tagja a társaságnak, illetve ha nincs tagi jogviszonya, abban az esetben, ha egy másik társaságban rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és ott megfizetik utána a járulékokat?
Részlet az állásfoglalásából: […]  2012-től az ügyvezetői teendőket nem munkaviszonyban ellátótag társas vállalkozónak minősül. Ebből következően járulék- ésszociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét a társas vállalkozókravonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.Ez a kérdésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. április 10.
1
…
16
17
18