tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

5 találat a megadott kiküldött munkavállaló tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja
Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszból: […]munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet, vagy- a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett - munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt - jövedelmet, ha az nem éri el az előző pontban meghatározott összegetkell figyelembe venni.Tehát, amennyiben az érintett személy Magyarországon biztosított, ám külföldön adózik, akkor a járulék-alapja az alapbér, de legalább (jelenleg) 362 600 forint. Ezen összeg tekintetében a jogszabály nem tartalmaz arányosítási lehetőséget a munkaidő, illetve egyéb kieső idő (pl. fizetés nélküli szabadság) tekintetében.Ugyanakkor a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a foglalkoztató a 27. § (1) bekezdése b) pontjának második alpontját alkalmazza (hiszen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6597
2. találat: Kiküldött munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
Részlet a válaszból: […]hiányában ugyanezen jogszabályi hely 2. alpontjában foglaltak szerint kell a járulékalapot képező jövedelmet meghatározni. Így jelen esetben járulékalapnak a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetve ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege minősül. Mindezt a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdése azzal egészíti ki, hogy a szabály alkalmazásában alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6100
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszból: […]az olasz állampolgárságú kiküldöttnek hol, melyik országban kell a magyarországi kiküldetésért járó jövedelme után adóznia. Annyit elmondhatunk, hogy abban az adóévben, amelyikben a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, Olaszországban, amelyikben pedig azt meghaladja, Magyarországon kell a magyarországi munkavégzésért kapott jövedelme után személyi jövedelemadót fizetnie. Az Art. 17. §-ának (10)-(12) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy a kft.-nek az állami adóhatósághoz be kell jelentenie azt a székhelyére, telephelyére az adó­évben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve - ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi - a beutazása előtti napon külföldi illetőségű magánszemélyt,a) akinek - a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján - az adóévben az Szja-tv., illetve a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében várhatóan személyi­jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik, továbbáb) akinek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében az adóévben az Szja-tv., illetve a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében személyi­jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.Az a) pont esetében a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül, a b) pont esetében pedig a személyijövedelemadó-kötelezettség keletkezését követő 30 napon belül kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:a) a külföldi illetőségű magánszemély természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát;b) a munkavégzés megkezdésének időpontját;c) a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét.Ezen túlmenően a kft.-nek ugyancsak be kell jelentenie az állami adóhatósághoz a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély munkavégzése befejezésének időpontját és - ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll - az ország területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területének elhagyása előtt 30 nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a kft. rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon, az ok megjelölésével kell az állami adóhatósághoz megtenni.Amennyiben az előzőek figyelembevételével az olasz kiküldött magyarországi munkavégzéséért járó jövedelme Magyarországon válik adókötelessé, kifizető hiányában - tekintve hogy jövedelme nem a magyar leányvállalattól, hanem az őt kiküldő olasz anyavállalattól származik - a magánszemély köteles utána az adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettséget teljesíteni. Az Art. 4. számú mellékletének 12. pontja ugyanis erre az esetre úgy szól, hogy ha a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4096
4. találat: Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]és ebből a 183 napot meg nem haladó tartózkodás csak az egyik feltétel. A továbbiakban vizsgálni kell tehát, hogy a munkaadónak van-e a másik államban telephelye, a munkavállaló költségeit ez a telephely viseli-e, illetve szerez-e a munkaadó illetőséget a másik államban.Az egyezmény 5. cikke (2) bekezdésének g) pontja alapján az olyan építési kivitelezés vagy szerelés keletkeztet telephelyet, amelynek időtartama a két évet meghaladja. Ha ez alapján a munkaadónak van telephelye Ausztriában, akkor a telephelyen munkát végző magyar munkavállaló jövedelmének adóztatási helyét az alapján kell meghatározni, hogy a magánszemély díjazását a székhely számolja-e el vagy a telephely. Ha a belföldi illetőségű magánszemélyt a belföldi székhely a külföldi telephely vállalkozási tevékenységének végzéséhez küldi ki, akkor a munkavállaló díjazását a külföldi telephely számolja el. Ekkor a külföldi munkavégzés hosszától függetlenül a jövedelem adóztatásának helye a telephely szerinti ország, azaz Ausztria.Ha a munkaadónak a fentiek alapján nincs telep­helye a munkavégzés államában, a 183 napot meg nem haladó kiküldetés esetén belföldön keletkezik adó­fizetési kötelezettség. A munkáltatónak az adóelőleg megállapításához az Szja-tv. 46. §-ának (6), illetve (7) bekezdése alapján kell eljárnia. E szerint az adó­előleg-megállapításra kötelezett kifizető az általa ki­fizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség.Az adóelőleget megállapító munkáltatónak minősülő kifizető a vele munkaviszonyban álló magán­személy helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba. Ezt a követelését beszámíthatja a magán­személlyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetén a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál.Ha a magánszeméllyel szemben nincs, és az adóévben várhatóan nem is keletkezik a munkáltató olyan kötelezettsége, amiből az adóelőleget levonhatná, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson kell feltüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.A Tbj-tv. 4. §-ának k) 1. pontjába foglalt főszabály szerint járulékalapot képező jövedelemnek - egyebek mellett - az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem minősül. Ugyanezen jogszabályhely 2. pontja egy kisegítő szabályt fogalmaz meg olyan esetekre, amikor a főszabály szerinti járulékalapot képező jövedelemmel a biztosított nem rendelkezik. Ekkor a munkaszerződésben meghatározott alapbért kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Kérdezőnk az Szja-tv. előzőekben ismertetett, az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályainak megfelelően járt el, amikor az érintett dolgozók részére elszámolt bevétel, illetve jövedelem után Magyarországon a juttatás időpontjában nem állapított meg személyi jövedelemadó-előleget. A Tbj-tv. előbbiekben hivatkozott előírásainak megfelelő volt a társaság azon eljárása is, miszerint az érintett dolgozóik részére tárgyhónapban kifizetett - a tárgyhónapban adóelőleg-alapot nem képező - jövedelmek helyett a munkaszerződésükben meghatározott alapbér figyelembevételével teljesítette a járulékfizetési kötelezettséget. Az adott hónapban ugyanis járulékalapot képező jövedelemnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3962
5. találat: Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszból: […]az adókötelezettséget Németországban kell teljesítenie. Amennyiben 2012-ben csak június 30-ig tart a munkavállaló kiküldetése, mivel addig nem haladja meg a németországi tartózkodása a 183 napot (182 nap), Magyarországon lesz köteles adózni a németországi munkavégzése alapján megszerzett jövedelem után is, de csak akkor, ha az adóegyezmény 15. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában leírt további feltételek is együttesen teljesülnek (pl. ha a munkavállaló a bérét közvetlenül a kiküldő budapesti vállalattól kapja, és nem annak külföldi telephelyétől). Ha a hármas feltétel valamilyen okból nem teljesül egyidejűleg, a külföldi kiküldetésből származó jövedelem 2012-ben is csak Németországban adóztatható. Az adóegyezmény kettős adóztatás kiküszöböléséről szóló 23. cikkének (2) bekezdése alapján a magyar illetőségű személyek esetében azt a jövedelmet és vagyoni értéket, amely az egyezmény alapján Németországban adóztatható, magyarországi adója szempontjából az adóalapból kiveszik. Magyarország azonban az így kivett jövedelmet és vagyoni értéket a többi jövedelem és vagyon adótételének megállapításánál figyelembe veszi (ez utóbbi rendelkezés ugyan okafogyottá vált az szja jelenlegi egykulcsos rendszerében, de a Németországban adózott jövedelmet azért az szja-bevallásban fel kell majd tüntetni). A munkavállaló a külföldi kiküldetésével összefüggésben megszerzett jövedelmét 2011-ben Németországban lesz köteles leadózni, ekkor a különféle jogcímen kapott juttatásai (munkabér, napidíj, költségtérítések) után a német adószabályok szerint kell majd az adót megállapítania, és ott bevallania és befizetnie. Amennyiben 2012-ben az adóegyezmény ismertetett szabályai értelmében Magyarországon esik adókötelezettség alá a külföldi kiküldetésből származó jövedelem, akkor a munkavállalónak az adóalap megállapításánál bevételként a bruttó munkabérét, és az euróban fizetett napidíját is figyelembe kell vennie, ennek egésze jövedelem, és adóalapot képez. (A napidíj 2010 óta már nem adómentes, hanem teljes egészében adóköteles juttatásnak minősül.) Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján az euróban keletkezett bevétel esetén - ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik - a kifizetőnek az adóelőleg megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamot kell alkalmaznia. Amennyiben a munkavállaló részére közvetlenül kerül kifizetésre a bérelt lakás díja (500 euró), akkor az a munkavállalónál nem keletkeztet jövedelmet. Az Szja-tv. 3. számú mellékletének 17. pontja szerint költségként elszámolható kiadásnak minősül külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított (igazolt) kiadás. Ha a lakásbérlemény díját közvetlenül a cég fizeti, akkor az nála a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül. A 39/2010. Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint hazautazás: a tartózkodási helyről - a munkavégzés rendjétől függően - legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Az e) pont alapján tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. A rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka, de 2011-ben legfeljebb havonta 31 470 forint. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a bérlet, illetve menetjegy leadása mellett legfeljebb eddig az összegig meg kell térítenie a munkavállaló külföldről történő hazautazásának költségét, ez adófizetési kötelezettséget nem eredményez egyik félnek sem. A munkavállaló az utazáshoz belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályára, helyközi (távolsági) autóbuszjáratra, elővárosi buszra, HÉV-re, menetrend szerint közlekedő hajóra, kompra, révre válthat jegyet vagy bérletet, illetve a hazautazás céljából légi közlekedési járművet is igénybe vehet költségtérítés mellett. Kizárólag abban az esetben, ha a hazautazás tömegközlekedéssel nem oldható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3356