861 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy 2009-ben a több cégben érdekelt nyugdíjas vállalkozóknak már csak egy helyen kell megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Mi a célja a versenytilalmi megállapodás jogintézményének a munkajogban, milyen előírásokra, alapelvekre kell figyelemmel lenniük a szerződő feleknek a versenytilalmi megállapodás előkészítése, létrehozása, módosítása, megszüntetése során, milyen jogkövetkezményei vannak a versenytilalmi megállapodás megszegésének?

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek egy 7-es adószámmal rendelkező előadóművész után, aki nyilatkozik, hogy az szja-t saját maga rendezi?

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?

Kérdés: Mi a helyes eljárás és mi a munkáltató feladata az alábbi esetben? Belépett a céghez egy dolgozó, akinek az előző munkahelyéről leadott okmányain OTP magán-nyugdíjpénztári tagság szerepelt. A dolgozó is így nyilatkozott, azonban a záradékolt belépési okiratot nem tudta leadni, mert – nyilatkozata szerint – elvesztette. A munkáltató hivatalból megkérte a záradékolt okiratot a nyugdíjpénztártól, amely közölte, hogy a dolgozó tagságát 2006-ban elutasították, mivel a területileg illetékes nyugdíjpénztárba kell beléptetni a határidőből való kicsúszás miatt, tehát időben nem élt választási jogával. A cég levélben felkereste a munkavállaló előző két munkáltatóját, hogy mi alapján utaltak az OTP Magánnyugdíjpénztárba. A munkáltatók közölték, hogy csak a dolgozó nyilatkozata és az azt megelőző munkáltató által kiadott okmányok alapján. A dolgozónak már 8 munkahelye volt, az első munkaviszonyát 2001. október 15-én létesítette.

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után abban az esetben is, ha a tulajdonos úgy nyilatkozik, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri?

Kérdés: Miként kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha az egyik dolgozója nevére tévedésből rendelte meg a névre szóló üdülési csekket? A munkáltatónál cafeteria-rendszer működik, az egyik választható eleme az üdülési csekk, a dolgozó azonban nem választotta ezt, és nyilatkozata szerint nem is tart igényt a megrendelt juttatásra.

Kérdés: Jogosult lesz-e végkielégítésre a munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltatója meg akarja szüntetni a munkaviszonyát, de a közös megegyezést szorgalmazza? A munkavállaló munkaviszonya meghaladta a 3 évet.

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?