tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott önálló tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy szja-ja

Kérdés: Mi lesz az szja alapja, és milyen összegű személyi jövedelemadót kell vonni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személytől? A foglalkoztató a kifizetett díj után megfizeti a 27 százalékos ehót.
Részlet a válaszból: […]önálló tevékenységéről, a jövedelem megállapítása során kétféle módszert alkalmazhatunk az Szja-tv. 47. §-a alapján, amelyről az érintett magánszemélynek nyilatkoznia kell: Az első esetben a bevétel összege csökkenthető a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költséggel. Megszűnt tehát az 50 százalékos plafon, a munkavállaló ennél magasabb összegű nyilatkozatot is tehet, feltéve hogy ezt igazolni tudja. A másik lehetőség, hogy a munkavállaló 10 százalékos költséghányad levonását kéri. Bármelyik megoldást is választja a munkavállaló - amennyiben az adóév folyamán egyszer is választja a tételes költségelszámolást, akkor a továbbiakban a költséghányad lehetőségével nem élhet -, meghatározó jelentősége van az adóelőleg-nyilatkozatának. Ennek hiányában a kifizetőnek semmilyen költséget sem kell figyelembe vennie. Arra azonban mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában - tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet (feltéve hogy eléri a figyelembe vett költség 5 százalékát) 39 százalékát; - olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve, ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóelőleget, aminek következtében utóbb - neki felróható okból (ideértve - befizetési (10 ezer forintot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2941

2. találat: Adószámmal rendelkező magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Mit tehet a 7-es adószámmal rendelkező magánszemély abban az esetben, ha a kifizető nem akarja számfejteni a számlán szereplő összeget, és nem fizeti meg a magánszemély után a járulékokat? Meg kell-e fizetnie a közterheket a magánszemélynek, aki egy 20 órás közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatót terheli, és ez nem változik meg az adóelőleg levonásának elmaradása esetén sem. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről! A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek - egyebek mellett - az összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet kell tekinteni. A 2. alpont előírása értelmében ilyen jövedelem - tehát adóelőleg-alap - hiányában járulékalapot képező jövedelemnek munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén a szerződésben meghatározott díj minősül. Mit is jelent mindez? Abban az esetben, ha a kifizető az adószámos magánszemély által számlázott összegből - a magánszemély nyilatkozata alapján - levonja az adóelőleget, járulékalapként az adóelőleg alapjaként figyelembe vett - tehát a bevételnek az elismert költséggel csökkentett - része szolgál. Például a 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a számlázott bevétel 90 százaléka után keletkezik a járulékfizetési kötelezettség, feltéve hogy ennek alapulvételével a biztosítási kötelezettség megállapítható. Másként fogalmazva, ha a magánszemély részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét (2010-ben 22 050 forint/hó, 735 forint/nap). Amennyiben ezt az összeghatárt elérő jövedelemről és ennek következtében biztosítási jogviszonyról van szó, a foglalkoztató köteles utána a 26 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni, míg a magánszemélytől a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8 százalékos tagdíjat), továbbá a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot köteles levonni, és az adóhatóságnak bevallani, befizetni [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja, 19. § (1)-(3) bekezdései, 20. § (1) bekezdése, 24. § (1) bekezdése]. A járulékfizetési kötelezettségre nézve az egyidejűleg fennálló heti 20 órás közalkalmazotti jogviszonynak nincs kihatása. Abban az esetben, ha a kifizető az adószámos magánszemély által számlázott összegből nem vonja le az adóelőleget (mert arról a magánszemély nem tesz felé nyilatkozatot), az előzőekben részletezett járulékok a szerződés szerinti (számlázott) díj teljes összege után terhelik mindkét felet, melyet ugyancsak a foglalkoztatónak kell levonnia, bevallania és megfizetnie. Mi ebből a tanulság? A kifizető/foglalkoztató nem mentesül (és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2885

3. találat: Adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző előadóművész járulékai

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek egy 7-es adószámmal rendelkező előadóművész után, aki nyilatkozik, hogy az szja-t saját maga rendezi?
Részlet a válaszból: […]alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Amennyiben a művészeti tevékenységet folytató magánszemély megteszi ezt a nyilatkozatot, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét magánszemélyként kell teljesítenie. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja alapján járulékalapot képező jövedelemnek - egyebek mellett - az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételnek azon része minősül, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. Esetünkben ez idáig azt jelentené, hogy a kifizetőnél az előadóművész részére adóelőleg-alapot képező jövedelem nem kerül kifizetésre, így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Azonban a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2. alpontja 2006. január 1-jével módosításra került, és úgy rendelkezik, hogy az 1. alpont szerinti - pl. adóelőleg-alapot képező - jövedelem hiányában, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Mindebből eredően, ha az előadóművész nyilatkozatának megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2420

4. találat: Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
Részlet a válaszból: […]biztosítási kötelezettségét, és utána az általános szabályok szerint - a költséghányad figyelembevételével - megfizetnie a járulékokat vagy - biztosítás hiányában - a százalékos egészségügyi hozzájárulást. Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában nyilatkozhat arról, hogy művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Ekkor a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. A járulékok megfizetésével azonban más a helyzet. A Tbj-tv. 4. § 2. k) pontja szerint amennyiben nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1899

5. találat: Önálló művészeti tevékenységet folytató magánszemély közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat annak az önálló művészeti tevékenységét folytató, "7-es" adószámmal rendelkező, megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek az esetében, aki az általa kiállított számla alapján a bevétel után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget maga teljesíti, tehát a kifizető adóelőleget nem állapít meg?
Részlet a válaszból: […]összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételnek azon részét kell tekinteni, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k) 1. pontja]. A kérdés itt kezd érdekessé válni, mivel a művészeti tevékenységet önálló tevékenység keretén belül folytató, adószámmal rendelkező magánszemély a kifizető felé nyilatkozhat arról, hogy az általa kiállított számla alapján megszerzett, művészeti tevékenységből származó bevétele(i) után a magánszemély adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti adóelőleg-fizetési kötelezettségét. E nyilatkozat birtokában a kifizetőnek adóelőleget nem kell megállapítania. [Szja-tv. 47. § (2) bekezdés b) pontja]. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs olyan bevétel, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ebből pedig az következik, hogy járulékalapot képező jövedelem sincs. 2006. január 1-jétől azonban a Tbj-tv. 4. § k) 2. pontjának módosítása nyomán az előzőekben részletezett 1. pont szerinti jövedelem hiányában járulékalapot képező jövedelemnek a szerződésben meghatározott díj minősül. Ezért ha a kifizető a megbízási szerződés alapján művészeti tevékenységet folytató magánszemély erre vonatkozó nyilatkozata alapján nem von le adóelőleget, és az adóelőleg fizetését a magánszemély teljesíti, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a megbízási szerződésben meghatározott díj alapján kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség fennállása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1769

6. találat: Önálló tevékenységet végző magánszemély utáni közterhek

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az után az önálló tevékenységet végző magánszemély után, aki számlát állít ki?
Részlet a válaszból: […]adóelőleg számításánál figyelembe veendő részét) el kell osztania a jogviszony tartamával, és amennyiben annak a hónapra (vagy adott esetben 1 napra) jutó része eléri a minimálbér 30 százalékát (naptári napokra számítva annak harmincadrészét), akkor fennáll a biztosítási kötelezettség. Ebben az esetben a kifizető foglalkoztatónak minősül, és az általános szabályok szerint kell megfizetnie a járulékokat (társadalombiztosítási járulék, egyéni járulék, tételes eho). Amennyiben a jövedelem az említett összeghatár alatt van, akkor a kifizetőt 11 százalék eho terheli. [Itt jegyezzük meg, hogy az Szja-tv. 47. § (1) bekezdés b) pontja lehetővé teszi művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytató, adószámmal rendelkező magánszemély számára, hogy a kifizetőtől ne kérje adóelőleg levonását. Ebben az esetben az általa kiállított számla/számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1703

7. találat: Adószámmal rendelkező magánszemély jogállása

Kérdés: A számlát befogadónak le kell-e vonnia valamit a számla összegéből, illetve milyen fizetési és bevallási kötelezettsége keletkezik a kiállított számla után annak a magánszemélynek, aki 36 órás munkaviszonya mellett 2005 áprilisában adószámot váltott ki oktatási tevékenységre? A számla kiállítója nem egyéni vállalkozó, nem áfaalany, tételes költségelszámolást választott.
Részlet a válaszból: […]hogy a magánszemély számlát állít ki, a kifizetőnek adóelőleget, egyéni járulékot meg kell állapítani, és kifizetői járulékokat is meg kell fizetnie. A bevételnek része minden, amit az önálló tevékenységgel kapcsolatban fizetnek ki. A magánszemély alkalmazhat költségelszámolást, azonban az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatában legfeljebb 50 százalék költség elszámolásáról nyilatkozhat. Adóelőleg- és járuléklevonási kötelezettsége csak akkor nincs a kifizetőnek, ha az Szja-tv. 46. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően a számlát egyéni vállalkozó állítja ki, és a számlán feltünteti a vállalkozói igazolványa számát, illetve ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. Önálló tevékenységből származó jövedelem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1155

8. találat: Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulékai

Kérdés: Adószámmal rendelkező, önálló tevékenységet végző, egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélynek milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszból: […]e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. 29 nap felett, illetve februárban a havi összeggel kell számolni. A biztosítási kötelezettség 2002. évre vonatkozó jövedelmi határát az alábbi táblázat mutatja. 2002. év naptári január februártól nap hónap 1 400 500 2 800 1 000 3 1 200 1 500 4 1 600 2 000 5 2 000 2 500 6 2 400 3 000 7 2 800 3 500 8 3 200 4 000 9 3 600 4 500 10 4 000 5 000 11 4 400 5 500 12 4 800 6 000 13 5 200 6 500 14 5 600 7 000 15 6 000 7 500 16 6 400 8 000 17 6 800 8 500 18 7 200 9 000 19 7 600 9 500 20 8 000 10 000 21 8 400 10 500 22 8 800 11 000 23 9 200 11 500 24 9 600 12 000 25 10 000 12 500 26 10 400 13 000 27 10 800 13 500 28 11 200 14 000 29 11 600 14 500 A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek az Szj-tv. védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója, foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szj-tv. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékot. Ha a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett jogviszonyok alapján járó díjazást nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 19