Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai

Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
Részlet a válaszából: […] ...azaz EU-állampolgárként tartózkodási engedéllyel nemrendelkező – személyek egészségügyi szolgáltatást (a sürgősségi ellátáskivételével) csak az egészségbiztosítási pénztárral kötött megállapodás alapjánvehetnek igénybe. Ennek "havi ára" a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Magyar biztosítottak külföldi gyógykezelése

Kérdés: Jogosult-e támogatásra az a 32 éves biztosított személy, aki egy éve súlyos betegségben szenved, orvosai véleménye szerint Magyarországon nem gyógyítható, ezért külföldi kezelésre szorul?
Részlet a válaszából: […] ...a gyógykezelés igénybevétele a támogató javaslat kiadását megelőzőenmegtörtént, akkor az utólagos támogatás csak kivételesen, különösen indokoltesetben nyújtható.A gyógykezelés külföldi igénybevétele akkor indokolt, ha azadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

GYED-en lévő kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, ha a munkakörébe tartozófeladatokat látja el, a kérdésbeli tag a GYED-re jogosultságát is elveszíti. Ezalól csak az képezhet kivételt, ha kizárólag olyan, a fennálló munkaviszonyaszerinti munkakörébe nem tartozó feladatot lát el ingyenesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság, illetőleg – tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolásacímén vették igénybe, Tehát fenti esetek kivételével a fizetés nélküli szabadságideje alatt az érintettre nem terjed ki a biztosítás, szolgálati időt nemszerez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés

Kérdés: Lehetséges-e az ún. halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés kifizetése a várakozási időt követően egy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tag munkavállaló kérésére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt úgy, hogy továbbra is pénztártag marad? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetés után, illetve kit terhel az eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...olyan szolgáltatás, amely nem nyugdíjszolgáltatás, azSzja-tv. 28. § (1) bekezdés d) pontja alapján adóköteles, egyéb jövedelem. Kivétel ez alól az Szja-tv. 1. számúmellékletének 6.4. pontja alapján adómentes, az önkéntes kölcsönösbiztosítópénztár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie a 125 000 forint után a járulékokat? Amennyiben igen, mi lesz a táppénz alapja 2007-ben az esetleges megbetegedése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a biztosított egyéni vállalkozó azSzja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől legalább 131 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Álláskeresési járadékra való jogosultság idejének megállapítása

Kérdés: Az álláskeresési járadék jogosultsági idejének megállapításához az álláskereső utolsó négyéves munkaviszonyát veszik figyelembe. Ez a négy év a jogosultságtól visszafelé, tehát pl. 2006. augusztus 1-jétől 2002. augusztus 1-jéig, vagy 2006. augusztus 1-jétől 2002. január 1-jéig áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,és– öregségi nyugdíjra nem jogosult, és– az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonykivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat,és– az 1-4. alpontokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] ...munkarendben, illetve a munkakörben foglalkoztatott,továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés tehetkivételt. A pihenőnapokat az alkalmazott munkaidőkereten belül kellkiadni, tehát a munkaidőkeret meghatározásakor számolni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettséget érintő olyan változást – amegváltozott természetes azonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltakkivételével –, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző különjogszabály alapján az adóhatóságot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Nyugdíjas tisztségviselő és megbízott egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas tisztségviselő tiszteletdíjából, illetve a nyugdíjas magánszemély részére kifizetett megbízási díjból?
Részlet a válaszából: […] ...(625 forint) [Tbj-tv.5. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdése]. Mivel a Tbj-tv. ajárulékfizetési kötelezettséget – kevés kivételtől eltekintve – csak abiztosítottak esetében írja elő, a kérdéssel érintett nyugdíjas személyekesetében is csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
1
93
94
95
116