Nyugdíjas tisztségviselő és megbízott egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas tisztségviselő tiszteletdíjából, illetve a nyugdíjas magánszemély részére kifizetett megbízási díjból?
Részlet a válaszából: […] ...(625 forint) [Tbj-tv.5. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdése]. Mivel a Tbj-tv. ajárulékfizetési kötelezettséget – kevés kivételtől eltekintve – csak abiztosítottak esetében írja elő, a kérdéssel érintett nyugdíjas személyekesetében is csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...tisztázni kell a fogalmakat.Megszakítás nélkül akkor áll fenn a biztosítás, ha abbanszabadnap, heti pihenőnap és munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítássincs.A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30napnál hosszabb megszakítás nincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés jövedelme,osztalék, kamat, árfolyamnyereség vagy az egyéni vállalkozásból származójövedelem (a vállalkozói kivét kivételével). Az adóalap az összevonandó jövedelmeknek a járulékfizetésfelső határát meghaladó része, amely 2007-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...– munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban -láthatta el az ügyvezetői teendőket. E szabály alól kivételt a meghatározótulajdoni részesedéssel rendelkező tag ügyvezető képezett, aki csak társasvállalkozóként lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...érintő olyan változást – a megváltozott természetesazonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyrőla cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján azadóhatóságot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséggel (06T1031 sz. bejelentő lap).Az említett bejelentést egyéni vállalkozó akkor teheti megjogszerűen, ha– vállalkozói kivétje nem éri el a havi 125 ezer forintot, – az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapjátképező jövedelme nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint bejelentés esetén atényleges tagi jövedelem, de legalább a minimálbér – után kell megfizetni ajárulékokat.E főszabály alól kivételt képez az egyidejűleg– egyéni vállalkozói tevékenységet folytató,– nappali tagozaton tanuló, illetve– legalább heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
Részlet a válaszából: […] ...váltja fel.A módosítás csak a járulék elnevezését és mértékét érinti.Változatlan viszont az alapja – egyéni vállalkozóknál a kivét (átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem, eva hatálya alá tartozó egyénivállalkozó esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Pótlékmentes önellenőrzés

Kérdés: Bejelentheti-e egy magánszemély pótlékmentesen a 2005. évi ingatlanértékesítésből származó jövedelmét, vagy a pótlékmentes önellenőrzés lehetősége csak a társas vállalkozásokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...valamintc) a helyesbítést (hiba feltárását) az adózó 2006. december31-éig elvégezte, és erről – a magánszemélyek jövedelemadója kivételével,amelyet 2006. december 31-éig be is kell nyújtani (postára kell adni) – 2007.január 15-éig az önellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása

Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. A Közokt-tv. 15. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében pedagógus munkakör ellátására – az óraadó tanár kivételével -polgári jogi jogviszony nem létesíthető.A Közokt-tv. 21. § (1) bekezdés 30. pontjában foglaltrendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
1
92
93
94
114