Találati lista:
1. cikk / 1166 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
2. cikk / 1166 ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
3. cikk / 1166 Anyasági és családi ellátások az Európai Unióban
Kérdés: Az Európai Unió országaiban melyek azok az ellátások, amelyek anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásnak, illetve melyek azok, amelyek családi ellátásnak minősülnek?
4. cikk / 1166 Apák részére járó pótszabadság díjazása
Kérdés: Hogyan tudja visszaigényelni egy könyvelőiroda az általa könyvelt munkáltató alkalmazottja által igénybe vett apák részére járó pótszabadság idejére járó díjazást?
5. cikk / 1166 Veszélyeztetett várandósság fizetés nélküli szabadság megszakítása után
Kérdés: Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?
6. cikk / 1166 Nappali tagozatos vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Szolgálati időnek minősül, illetve beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a nappali tagozatos hallgatóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenység időszaka abban az esetben, ha a vállalkozásban jelenleg nem keletkezik járulék-alapot képező jövedelem, így járulékfizetés sem történik?
7. cikk / 1166 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a családi járulékkedvezményt valamilyen módon egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek 2025-ben nem keletkezett szja-köteles jövedelme? A vállalkozó könyvelője úgy tudja, hogy ebben az esetben a kedvezmény nem vehető igénybe, egy másik könyvelő viszont azt a tájékoztatást adta, hogy a bevétel és a költséghányad különbözete után a kedvezmény igénybe vehető.
8. cikk / 1166 Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt
Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
9. cikk / 1166 GYED-ben részesülő munkavállaló munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Milyen hátrány érheti a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalót, ha közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya? Érinti ez valamilyen módon az ellátást? Kaphatja továbbra is a GYED-et a munkaviszony megszűnése után?
10. cikk / 1166 Távmunkavégzés külföldi munkáltató részére
Kérdés:
Hol lesz biztosított az a munkavállaló, aki az Európai Unió valamely tagállamában lévő külföldi munkáltató részére Magyarország területéről távmunkában dolgozik? Mire kell figyelni ebben az esetben?
