Találati lista:
901. cikk / 1156 Evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?
902. cikk / 1156 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2007. májusban értesül arról, hogy a munkavállalója 2005. március 29-től nyugdíjas lett? A levont járulékokat milyen időpontig kell visszamenőleg rendezni, a munkavállalói járulékot is vissza kell-e fizetni a foglalkoztatott részére? Kötelezi-e jogszabály a munkavállalót a nyugdíjazás tényének bejelentésére? Ha igen, mi a következménye a bejelentési kötelezettség elmulasztásának? Néha küld a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság értesítést az utolsó munkáltatónak a nyugdíj megállapításáról, mi az oka annak, hogy nem minden esetben?
903. cikk / 1156 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
904. cikk / 1156 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: Kell-e fizetni a szombati és a vasárnapi munkavégzésért 50, illetve 100 százalékos pótlékot egy bevásárlóközpontban hétvégén is nyitva tartó üzlet munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalói részére? A dolgozók napi munkaideje meghaladja a 8 órát, ezért 14 órától műszakpótlékot kapnak. Helyes-e ez az eljárás?
905. cikk / 1156 Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
906. cikk / 1156 Társadalombiztosítási azonosító jel
Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
907. cikk / 1156 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója
Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
908. cikk / 1156 Nyugdíjas vállalkozó nyilvántartása
Kérdés: Milyen nyilvántartást kell vezetni a kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) társas vállalkozóról abban az esetben, ha személyesen közreműködik, és ezért havi fix jövedelmet kap?
909. cikk / 1156 Rokkantnyugdíjas munkavállaló végkielégítése
Kérdés: Jogosan tart-e igényt utólagosan a végkielégítésre az a munkavállaló, aki tavaly rokkantnyugdíjba vonult, és a cég kifizette a betegállománya miatt ki nem vett szabadságát?
910. cikk / 1156 Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai
Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
