Találati lista:
1 Őstermelő biztosítása és NYES-re jogosultsága
Kérdés: 2026. év végéig társas vállalkozói tevékenységet is folytató őstermelőnek az ez évi értékesítésből származó bevétele sajnos még az 500 ezer forintot sem éri el. Ebben az esetben fennáll-e 2027-ben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége őstermelőként? Jogosult lehet esetleg NYES-re?
2 Munkaviszony a vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Be kell jelenteni a T101E és a 1041-es változásbejelentőn az átalányadózó egyéni vállalkozó által a vállalkozás szünetelése alatt létesített munkaviszonyokat? Az egyéni vállalkozó 2023. december 27-től 2026. augusztus 31-ig szüneteltette tevékenységét, és ezalatt több alkalommal, hosszabb-rövidebb időre munkaviszonyt létesített.
3 Tartós táppénz és a megváltozott munkaképesség
Kérdés: Több tartósan táppénzen lévő munkavállaló arról számolt be, hogy háziorvosa szerint 180 nap után csak akkor igazolható tovább a keresőképtelensége, ha kezdeményezi a „leszázalékolását”. Ha ezt nem teszi meg, az orvos lezárja a keresőképtelen állományt. A keresőképtelenség nem várandósság miatt áll fenn. Van ilyen feltétel a jogszabályokban? Honnan eredhet ez a tájékoztatás, és mit tehet az érintett munkavállaló? A kormányhivatal tájékoztatása szerint a 180 napot meghaladó táppénznek nincs ilyen feltétele.
4 Családi pótlék élettársak esetén
Kérdés: Élettársak közös háztartásban nevelik a saját, nem közös gyermekeiket. Mindegy, hogy melyikük igényli a családi pótlékot, illetve befolyásolja-e az igénylő személye az ellátás összegét?
5 Megváltozott munkaképességű munkavállaló után járó kedvezmények
Kérdés: Köteles átadni a komplex minősítésről szóló dokumentumot és a rokkantsági ellátásra vonatkozó határozatot a munkavállaló a munkáltató részére a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás kedvezményének a bizonyítására? Egy esetleges adóellenőrzés során elegendő a rokkantsági ellátásra vonatkozó határozat előlapjának másolata, illetve a komplex minősítés részleges másolata a kedvezményekre való jogosultság igazolására? A munkavállaló a betegségére vonatkozó adatainak védelmére hivatkozik.
6 Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése
Kérdés:
Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?
7 Többletszabadság visszakövetelése
Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselő igénybe vett többletszabadsága miatt keletkezett tartozását nem tartalmazta a foglalkoztatói (közszolgálati) igazolás. Visszakövetelhető a túlfizetett szabadság annak ellenére, hogy a foglalkoztatott ebben a formában erről nem értesült?
8 Folyamatos biztosítási idő és az e-TB-kiskönyv adatai
Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?
9 Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem figyelembevétele ellátási alapként
Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?
10 Téves járuléklevonás utólagos rendezése
Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
