Találati lista:
1. cikk / 691 A „lecsatlakozáshoz való jog” munkajogi aspektusai
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy hétvégén nem veszi fel a telefont, ha a munkaadója hívja, és nem válaszol az e-mailekre sem? Köteles rendelkezésre állni a dolgozó a pihenőnapjain?
2. cikk / 691 Szolgálati idő igazolása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ugyanannál a faipari cégnél munkaviszonyban eltöltött évek szolgálati időként történő elismerése érdekében az egyik dolgozónál elfogadták a tanúkkal történő bizonyítást, a másik munkavállaló esetében viszont elutasították a kérelmet, holott a tanúk ugyanazok a személyek voltak? Az elfogadott időszak 1995–1996. évekre vonatkozott, az elutasított munkavállaló kérelme pedig 1998. év néhány hónapjára.
3. cikk / 691 Igazolás a biztosítotti bejelentésről
Kérdés: Kiváltja a Tbj-tv. 66. §-ának (4) bekezdésében előírt igazolást a munkavállalónak átadott munkaszerződés, amely a Tbj-tv. 74. §-ának (3) bekezdése értelmében a nyilvántartásba vételét igazolja?
4. cikk / 691 Élettársak által érvényesíthető családi kedvezmény
Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?
5. cikk / 691 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
6. cikk / 691 Őstermelő kiegészítő tevékenysége
Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
7. cikk / 691 Igazolás nyugdíjbiztosítási adatokról
Kérdés: Hogyan ellenőrizheti egy magánszemély, hogy bejelentette-e a korábbi munkáltatója?
8. cikk / 691 Egyházi szolgálati jogviszonyban álló lelkész részére biztosított SZÉP-kártya-juttatás adózása
Kérdés: Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
9. cikk / 691 Apák részére járó pótszabadság díjazása
Kérdés: Hogyan tudja visszaigényelni egy könyvelőiroda az általa könyvelt munkáltató alkalmazottja által igénybe vett apák részére járó pótszabadság idejére járó díjazást?
10. cikk / 691 Álláskeresési járadék összege
Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével állapítják meg az álláskeresési járadékot annak az igénylőnek, aki a GYES-ről visszatérve élt a szülői szabadság lehetőségével, mely időszakra havibérként 43 ezer forintot fizetett meg neki a munkáltató, majd a szülői szabadság lejárta után közös megegyezéssel a munkaviszonya megszüntetésre került, így a felhalmozott, még ki nem adott rendes szabadságok megváltásra kerültek? Valóban csak a szülői szabadság idejére fizetett jövedelem alapján történik a járadék megállapítása ebben az esetben?
