Találati lista:
1. cikk / 701 Családi pótlék élettársak esetén
Kérdés: Élettársak közös háztartásban nevelik a saját, nem közös gyermekeiket. Mindegy, hogy melyikük igényli a családi pótlékot, illetve befolyásolja-e az igénylő személye az ellátás összegét?
2. cikk / 701 Megváltozott munkaképességű munkavállaló után járó kedvezmények
Kérdés: Köteles átadni a komplex minősítésről szóló dokumentumot és a rokkantsági ellátásra vonatkozó határozatot a munkavállaló a munkáltató részére a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás kedvezményének a bizonyítására? Egy esetleges adóellenőrzés során elegendő a rokkantsági ellátásra vonatkozó határozat előlapjának másolata, illetve a komplex minősítés részleges másolata a kedvezményekre való jogosultság igazolására? A munkavállaló a betegségére vonatkozó adatainak védelmére hivatkozik.
3. cikk / 701 Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése
Kérdés: Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?
4. cikk / 701 Többletszabadság visszakövetelése
Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselő igénybe vett többletszabadsága miatt keletkezett tartozását nem tartalmazta a foglalkoztatói (közszolgálati) igazolás. Visszakövetelhető a túlfizetett szabadság annak ellenére, hogy a foglalkoztatott ebben a formában erről nem értesült?
5. cikk / 701 Folyamatos biztosítási idő és az e-TB-kiskönyv adatai
Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?
6. cikk / 701 Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem figyelembevétele ellátási alapként
Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?
7. cikk / 701 Téves járuléklevonás utólagos rendezése
Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
8. cikk / 701 Munkaügyi iratok átadása munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Cégünknél a munkáltató személyében változás következik be, ezért a munkaviszonyok az Mt. szabályai szerint jogutódlással szállnak át az új munkáltatóra. Milyen személyügyi, munkaügyi és bérügyi iratokat kell átadni az átvevő munkáltatónak, milyen adatvédelmi szabályokra kell figyelemmel lenni, és hogyan célszerű dokumentálni az átadás-átvételt?
9. cikk / 701 Jogosultság nők kedvezményes nyugdíjára
Kérdés: Várhatóan mikor válik jogosulttá a nők kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata szerint 2023. december 31-éig 35 év 38 nap, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezik, ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő 29 év 3 nap, és azóta folyamatosan dolgozik? Milyen módon kell benyújtania a nyugdíjigényét?
10. cikk / 701 Munkavégzés nyugdíj előtti álláskeresési segély mellett
Kérdés: Milyen feltételei vannak a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultságnak? Vállalhat munkát a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy az ellátás folyósítása mellett? Van a munkavégzésre vonatkozó óraszám- vagy kereseti korlát, illetve milyen esetekben szűnhet meg vagy szünetelhet a segély folyósítása?
